Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 255 Négy eredeti panaszos levelét a lőcsei városi levéltárból Ernyey József tette közzé a Gy. H., 1897. évf., 40. számában. , 981. 1589. Muraltus dr. — Bátliori Zsigmond Nagyváradra küldi orvosát, Muralius Jánost, hogy „ott legyen és azkinek kívántatik és szüksége leszen, az tudományával szolgáljon“. (OL, Missiles B. 2. cs., 1589.) 982. 1589. Hévíz-fürdő. (Zalamegyében.) — Bontz József (Keszthely város monográfiája, 1896., 152. old.) a következőt írja: „Hévíz sok időn át el volt rejtve az emberek szemei elől. Az első ismertetés, mely e gyógyforrásról szól, 1589-ből való; Gerhardt Pál írta. A másik legrégibb ismertetés a Hévízről 1769-ből Szláby zalamegyei főorvos tollából származik. De sem Gerliardtnak, sem Szlábynak nem sikerült a tó iránt az érdeklődést felkelteni. A tó még a jelen század elején is minden oldalról náddal any- uyira benőtt posvány volt, hogy alig lehetett észrevenni. Festetics György gróf értékesítette először a tó kincseit, amennyiben a hozzáférhe- tést lehetővé tette és ott néhány fürdőkabint és egy köpölyöző bódét állíttatott föl.“ — Én egyik munkát sem láttam, ellenben ismerem Babochay József zalamegyei főorvos későbbi munkáját, ki 1795-ben a keszthelyi hévvíz dicséretét írta meg. (L. Szinnyei, I. 310.) 983. 1589. Köztisztasági rendszabályok Nagyszebenben. (Lásd: Corp. Statut, I. 547.) 984. J589. Lelencügy. — Kolozsvár városa jogot tartott a városban született törvénytelen gyermekekre, kiket vagyonos polgárok által föl- ueveltetett, szolgálatába fogadott s életükről gondoskodott. (Jakab, II. 349.) 985. 1589. Hajbetegségek. — Lásd: Nékám, 50—52., hol számos magyar orvostörténeti adat mellett behatóbban ismerteti (hosszabb szemelvény kapcsán) a Kolozsvárt 1589-ben megjelent „Az kopaszsagnac diczíreti“ c. érdekes kis munkát. 986. 1589. Rabben sebész esete. — Zsibrik Gáspár bakabányai kapitány Rabben sebészt (valószínűleg katona-felcsert) magához hivatta, hogy régi tartozását megadja neki. Zsibrik a nála megjelent sebészt — állítólag minden ok nélkül — csákányával megütötte és szolgáival is megverette. Ernő főherceg meghagyja Pálffy Miklósnak, hogy az esetet vizsgálja meg s a sértettnek szolgáltasson elégtételt. (Jedlicska: P. M., 385.) 987. 1590. Jeszeni (Jessenius) János páduai orvostanhallgató üdvözlő irata Lobkovicz Zdenkó báróhoz, (a nyomtatvány hasonmásával) Veress: Fontes, I. 96. Ugyanitt egyéb J.-re vonatkozó életrajzi adatok (u. o. 318., az indexben). — Fuichich Pál győri orvosról lásd WIV. 75. 988. 1590. Pápaszem. — Erre a szóra Csapodi István (Nyr., XIX. 77.) legrégibb adatul Calepinus 1590-iki szótárában a pápa zöm-et találta,1 melyről többek közt ezeket írja: „Ez a tudomásom szerint legrégibb adat azt bizonyítja, hogy a szemüveg pápaszem neve jó régi lehet, ha Calepinus korában már szótárba kerülhetett. Pedig Calepinus idézett kiadása mindössze csak háromszáz évvel jelent meg a szemüveg föltalálása után, melynek idejéül az 1285—1290-iki időszakot vallja a tudomány.2 Az össze1 Az 1585. évi (lyoni) Calepinus-kiadásban is megvan, specillum címszó alatt. (M. K. Gy.) 2 Lásd Lippmann értekezését a pápaszem eredetéről: Mitteilungen, 1927. 278. (Az első készítő neve ma is ismeretlen, de úgylátszik, hogy csakugyan papok voltak, kik először foglalkoztak a szemüvegkészítéssel. Salimbene olasz minorita már 1285-ben csiszolt kristályból való nagyító üvegeket s 1301-ben a velencei mesterek már üzletszerűen foglalkoztak a szemüveggyártással. Talán mi is innen kaptuk az első szemüvegeket? M. K. Gy.)
