Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

25a

mert akkoriban a város fele német volt még1. A patika berendezése, amely még ma is megvan, bárok stílű és a jezsuiták művészi kezének nyomát viseli. Faragványai ritkaságszámba mennek és bizonyítják, hogy a tizennyolcadik század egyszerű szerzeteseinek kiválóan fejlett müérzéke volt. A kőszegi gyógyszertárat 1630. és 1638. körül alapították. Egész berendezése (1. MOE, II. 101.) rokokó és bárok stílben faragott kemény dió- és tölgyfa, telehintve művészi koszorúkkal. A trencséni jezsuita patikát valószínűleg 1677-ben, a győrit pedig 1654-ben alapították.

973. 1587. Budai fürdők. — „Nach diesem sei wíer unter den Gerhardts Bergk in das warme Badt körnen, welches von sich selber warm ist, und da es entspringet, ist es so beis, das man ein Schwein drein brühen kan, und schwemmen ein Hauffen Frosche unverhindert lebendigk drein; wan ich es selber nicht gesehen, wurde ich es nicht glauben. Es wirdt auch noch wol dreisigk Perschonen dabei gewesen, die es gesehen. Dieses Badt is nach türkischer Ahrt aufs herlichste von lautter gehauenen Steinen gebauet und hatt Stuffen, das ein jeder, so tif er wil, hineinsteigen kan, auch darein schwemmen. Das Wasser ist gantz himmelblau, wie der ungrische Victriol und hatt einen starken Geruch nach Schwebel; umb das Badt hatt es rundt herumb sonderbahre kleine Beder, da einer allein drin baden kan, nach Art des grosen Bades gebauet, und wirdt nur ein blau Tuch vor die Thur gehengt, wan jemandts drein badet. Es hatt solcher Beder noch mehr alda, aber nicht so köstlich gebautet wie dieses.“ (Lube- nau útleírása, I. rész, 81.)

974. 1587. Éhség és pestis Erdélyben. — „Cessante fame et peste coepi praedia in villis excitare et in uno pago . . . trecentes(!) oves, vaccas foetas 15 et 40 boves collocavi . . . Nec magni nobis illa pecora constiterunt. Nam partim nobis donata fuerunt, partim vili pretio empta. Tempore enim pestis vendebatur bos optimus duobus florenis, vacca una cum vitulo floreno uno, oves 10 aut 12 pro stuto uno.“ (Szántó [Arator] István levelében 1587. okt. 12.; Veress: Fontes, II. 222.)

975. 1588. Elhullott állatok kidobásának tilalma Besztercebányán: 1. Corp. Statut., IV. (2.) 209. (Hasonló statutum 1598-ból u. o. 226.)

976. 1588. Fülgyógyászat. — Simonides Simon eperjesi orvos érdekes levele Kapi Sándorhoz (W., I. 167.), melyben tanácsokat ad neki arról, hogy mit tegyen a fülzúgása ellen.

976/a. 1588. Sebészi eszközök. — Borbély András javait (halála után?) leltározzák és felbecsülik: „Item az medencéket és köpölöket megbecsülvén fi. 4. Item az íres szelencékből fi. 3. Item az érvágó vasakból és sebvarró tőkből, fognyomóból, holmi aprólék-szerszámból fi. 1, dénár 25. Item az borotvákból dénár 37lA. Item egy öreg spondjából és egy kicsiny eczet- ágyból (? acetabulum, vagyis az a csésze, melyben az illatos ecetet tartották?) den. 45. Item az mosószékből és garádgyából, az borbélyműhöz való almáriomból den. 25., ... az estállótól külön kiszakasztott kicsiny szobács- kát, kiben az borotvaköszörüléshez való köszörűskerék vagyon sat.“ Kassa város titkos levéltárában. — P. N. G.)

977. 1588. Pestis. — A Bárcaságban. (Quellen, V. 268.) — „1588. 26. Sept, sind unzählig viel Klappervögel über die Stadt (Brassó) kommen, ja auf die Kirch und Thören voll gesessen, ist ein gross Sterb und Teurt eingerissen“ (u. o., IV. 42., 156.) — Pestis Besztercebányán; (októberben némely nap hatan is meghaltak. A város tanácsa megtiltja a közös fürdést). Jur- kovich.