Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
252 Magyar orvostörténeti adattár 972. 1587. és köv. Jezsuiták gyógyszertárai. — Régi jezsuitáink szerettek gyógyszerészkedni s ilyen módon nem megvetendő mellékjövedelemhez jutni. A legelső jezsuita gyógyszerész magyar földön Abay Nemes Gyula megállapítása szerint De Milanesi Maximus volt 1587-ben Gyula- fehérvárott, ki az 1586. évi pestisről igen érdekes följegyzéseket írt s ő maga is pestisben pusztult el. Az első gyógyszertárat, melynek élére tanult gyógyszerészt állítottak, 1636-ban nyitották meg a jezsuiták Nagyszombatban. Azok a gyógyszerészek, kik ebben a patikában működtek, mind ú. n. laikus testvérek voltak. Első vezetője Jung Ábrahám, ki után Gotter- mayer András, Scheiber Ignác stb. következett. A pozsonyi patikát Lip- pay György prímás ajándékozta a jezsuitáknak 1658-ban. A jezsuita rend gyógyszertárait nem a saját vagyonosodására állította fel, hanem azért, hogy szegény diákokat taníttathasson és a katolikusok ügyét az erősbödő protestantizmussal szemben támogassa a gyógyszertárak jövedelméből. Az érdekeikben veszélyeztetett polgári gyógyszertárak nem nézték jó szemmel a jezsuita gyógyszertárakat és ezért hol megtiltották a jezsuita gyógyszertárak működését, hol ismét megengedték. 1746-ban is több város azt kérte a királytól, hogy a jezsuita gyógyszertárakat zárják el a polgárság elől. Kérelmükkel azonban végeredményben még sem értek célt. A jezsuita patikák személyzete a vezető páteren kívül egy-két segédből és egy gyakornokból állt. Hacsak egy segéd volt, ezt a rendház ingyen tartozott élelmezni, ha kettő, akkor az egyikért a gyógyszertár a rendháznak 100 forintot fizetett egy évre, a második segéd pedig 80 forintot kapott és ezenkívül 12 veder bort a rendház pincéjéből. A pozsonyi jezsuita gyógyszertár még ma is megvan, bár nem a rend kezében s a városnak mondhatni egyik nevezetessége az 1727-ben készült berendezése. Ebben a régi gyógyszer- tárban 95 darab részint agyag, részint üveg gyógyszertartó van, egyik részét Lippay érsek címere, másik részét a jezsuiták címere díszíti. Kassán is volt a jezsuitáknak gyógyszertára, melyet 1640-ben alapítottak s az Isten szeméről neveztek el. Fényes berendezéséről szinte mesés dolgokat beszélnek. Raktárberendezése ma is épségben látható Rieger B. és Alexander B. gyógyszerészeknél. Hullámos fiókállványai a jezsuita müasztalosipar remekei. Minden fiók közepén fabetét csokor van, amelyen a fiók tartalma díszük. Több jezsuitakorból való üveg és három értékes törőmozsár van ma is használatban, amely a jezsuitáktól ered. A legkisebb ilyen mozsár sárgarézből való és C. M. 1697. jelzés van rajta. A kassai gyógyszertár idővel a városi és a vidéki közönségnek legkeresettebb gyógyszertára lett és még a katonaság is ott vásárolt, csak az volt a baj, hogy nem nagyon fizetett. Az egri jezsuita gyógyszertárt 1710-ben alapította Telkessy püspök, a székesfehérvárit pedig 1746-ban alapították. Az utóbbiról érdemes megemlékezni, mert egyik vezetője Hill Mátyás, aki 1753-tól 1758-ig volt a patika élén, mint pap és mint gyógyszerész egyaránt kiváló volt. A patika jövedelmének nagy részét- a szegény nép nyomorának enyhítésére fordította. Nemcsak ingyen gyógyszert adott a szegényeknek, hanem gyűjtött is a számukra. Ő maga járt a betegekhez, nem engedte, hogy borbélyokkal kuráltassák magukat, faluról-falura járt, jótékonysága nem ismert határt és Fehérváron csak az alamizsnákból és a patika jövedelméből 20—25 gyermeket nevelt és taníttatott ingyen. „A nyomorult koldusokhoz, — írja róla Amadé bárónő — oly könyörületes volt, hogy süvegét, takaródzóját, köpenyegét utazásában, ahol találkozott olyassal, odaadta.“ Fehérvárott különben a jezsuiták sokat tettek a magyarosítás érdekében,
