Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 251 (lektől járó dézsmák is ugyanazon célra adattak. Az 1590. évről vezetett városi jegyzőkönyvben fel van jegyezve, hogy a serből ami jövedelem van, az a kórházban sinlő szegények számára adassék. (Sziics J.: Debrecen város története, II. 547.) Az ispotály jövedelmeiről 1. még Corp. Statut., III. 566. 968. 1586. Gregory (Graegory, Gregorii) Jakab, „Taxovinus Pannonius“ (=taksonyi; W., I. 59. és utána Szinnyei helytelenül írja tuxovinus- nak). Orvosdoktori értekezésének (De tabe seu phthisi) pontos címét lásd Szabó-Hellebrant, III. (1.) 217. old. — Muschbrunn András pozsonyi fizikusról lásd: V., 24. 969. 1586. Pestis. — a) Báthory István írja Ecsedről Nádasdy Ferencnek (1586.): „Mi, legyen az Ürnak neve áldott és tiszteletes, mind házam nípivel egyetemben, ezen dögös üdőn is (kivel az Úristen bűneinkírt lövöldöz), egészségben vagyunk.“ (0. L., Nádasdy-levéltár.) — b) Pestis a felvidéken. Selmecbányán még mindig erősen pusztít, (úgy mint az előbbi évben). Ősz felé kissé alábbhagy, de októberben még mindig 10—16 ember hal meg naponta (Sobó, 92.), Besztercebányán is pusztít. (Jurkovich: Besztercebánya múltjából, 8.). — c) Erdélyben. Fejér (Veyss) Mihály latinnyelvű naplójában. (Quellen, V. 141., 142.) — d) Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, a fertőzést elkerülendő, a Bárcaságba (Prázsmárra) „bujdosik“. (U. o. IV. 182.) — e) Szemünk előtt vagyon az úristennek köztünk való rettenetes haragja és meglátogatása drágaság és döghalál miatt, melyekbe minemü pusztaságok következtének, csak az úristen mondhatja.“ (A gyula- fehérvári országgyűlés határozataiban: Érd. Orsz. Emi., III. 225.) — f) A Királyhágóntúli járványról számos érdekes adat található még Veress Endre: Epistolae et acta jesuitarum Transylvaniae, (1913.) II. 170. és köv. old. Különösen figyelemreméltók Massimo Milanesi (Maximns Milane- sius)-nak, a jezsuita kollégium flórenci származású empirikus orvosának jelentései (u. o. 98. stb.), ki többek közt borzalommal említi, hogy félig meztelen nőket is kell vizsgálnia s arra, hogy ezt megtehesse, felhatalmazást kér a generálistól. — g) Kolozsvárt elrendelik, hogy a pestisben elhaltak hulláit azonnal el kell temetni. „Biro Vram a Capitanok által vágj miképpen, az varossj tellies keosseget ereos bwntetes alatt megh intesse, hogj az holt testeket ne tarchak sokara, hanem el siessek temetnj, seot mindiarast ladaba zegezzek, mert az Egesseges test mikor az deogteol inficialtatik, ottan az Myrigy (= pestis) az eo hatható voltawal rothaztia az testet es az rothadas áltál mingiarast a Lelek a testeol megvalwan, doeghe válik az test, nem ugj mint egieb beteghsegh miat megholt test, mert az ollian nem ölj hamar rothad es bwdeoseodik megh.“ (Kolozsvár városának statútuma. — Corp. Statut., I. 207.) — h) Az ez évi nagy pestis- járvány bő leírása, számos jellemző közegészségügyi vonatkozással (a nép nyomorult lakásviszonyai, fatalizmusa, babonasága, az egész országban alig van egy-két okleveles medicinae doctor, kuruzsló vénasszonyok és patkoló kovácsok gyógyítgatják a betegeket stb.). Monstrumok és csillag- zati változások mint a pestis előjelei. Szamosközy munkájában, I. 228. és IV. 84. Közzétettem a MOE II. kötetében, 179. 1. 970. 1586. A kolozsvári borbélyok és sebészek céhlevele (az ottani városi tanács irattárában). Megerősítette Báthory Zsigmond 1590-ben. (Szádeczky, II. 330.) 971. 1587. Jacobinus Bernát kolozsvári orvos résztvesz Kovacsóczi Farkas krakkói küldetésében. (Monum.: írók, XXXI. 21.)
