Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

232

Magyar orvostörténeti adattár

Minthogy föntebb Galenosról volt szó, álljon itt még, amit lsensee (Geschichte der Medicin, I. 292.) mondott róla Dudicscsal kapcsolatban: Galenusnak nagy bűne, hogy mikor valami természetjelenséget nem tudott megmagyarázni, akkor a földfeletti hatalmakat, erőket és szellemeket hívta segítségül és Hoffmann Frigyes még 1713-ban sokszor emlegeti ezt meg azt a spiritus-1. „Doch hat ein Ungar, Andreas Dudith, ein Mann, gleich gross als Arzt und Gelehrter, schon damals den abergläubischen Geisterspuk gleichfalls (úgy mint Argenterio) laut bekämpft.“ Hasonlókép nagy embernek („gTosser Geist“) nevezi Főssel, az Epistolae medicinales ismertetése kapcsán (Arch,, VT. 1912. 34.) — Aki Dudics élettörténetét megírja, nein fogja nélkülözhetni Kukuljevics J. értekezését: Zivot Andrie Dudica (Dudics András élete), mely az Arkiv za povjestnicu jugosla- vensku II. kötetében (98—127. 1.) jelent meg. (Bővebben ismerteti Marga- lits, I. 24.) — L. továbbá Goldzieher Vilmos: Dudits Endre pécsi püspök (Orv. Hetilap, 1897.); Fraknói: Melanchthons Beziehungen zu Ungarn, 4—5.; Századok, 1906. 899. (viszonya Gyulay Pálhoz); Ernyev József: Morvaország magyar urai (Turul, 39. kötet, 1925., kny. 7. „Sbardellati Budensis“ 1577-ben Hrabov és Paskov nemesi birtok ura; 1580-ban eladja a birtokot és Boroszlóba költözik); Faludi János: Dudith András és a francia humanisták (Minerva Könyvtár, X., Bp., 1928. G. M. Imbert egyik szonettjében „grand honneur de l’Hongrie“-nak nevezi Dudicsot [17]; ki az

1555., 1557. és 1558. évet biztosan Párisban töltötte, sőt esetleg 1554. és 1559-ben is járt ottan [7]; Bezához intézett öt, Jordanushoz intézett huszonnégy ismeretlen levelét érdemes volna közzétenni).

914. 1577. Bucella. — Báthory István lengyel király levele Mocenigo Alajos velencei dogéhoz, melyben a szolgálatában levő páduai orvosdoktor Bucella Miklós ügyeit figyelmébe ajánlja. (Óváry, II. 199.)

915. 1577. Kuruzslók elleni rendelkezések az ez évi nagyszebeni egyházvizsgálati artikulusokban: lásd Sigenis, II. 87.

916. 1577. Pestis. — Selmecbányán. (Sobó, 92.) — Körmöcbányán védekezési utasítást bocsát ki a város tanácsa, (megvan a városi levéltárban, Ao. 1577., tom., I. 33., 1., 11.) — A Szepességben augusztusban kezdődik; Lőcsén 700 ember hal meg (Hain Gáspár lőcsei krónikája, 1910., I. 125.) Itt szt. Jakab napjától Katalin napig pusztított erősen; sok tanuló ifjút is megölt, kiket aztán a klastrom kertjében temettek el. (Leibitzer-féle krónika; Wagner, II. 62.) Krammer Gáspár, a jeles bölcsész és nyelvész is áldozatául esett (u. o., 265.). A járvány főleg Lőcsén, Szepesváralján és Sze- pesolaszin dühöngött. — Niphus Fábián nagyszombati orvos, a pestistől való félelmében, megszökik a városból (1577.). Forgách Imre Dudith András oppelni orvost ajánlja, kinek Mercurialistól kitűnő bizonyítványai vannak és jól tud tótul is. Forgách leveléből megtudjuk, hogy Nicasius híres pozsonyi orvos, akkortájt halt meg. 1578-ban Sporichius János olmüczi orvos, kit Zsámboki ajánlott, szintén ír a nagyszombati tanácsnak, hogy elfogadná a városi orvosi állást, ha előnyösek a feltételek. Gr. Salm (Bécsből) Gora nevű orvost ajánlja. (Tört. Tár., 1878. 364) A városi orvosokról, fizetésükről stb. ebben a korszakban 1. Demkó, 285. — Nagyszeben ben is erősen pusztít a pestis; Hedrick Ágoston szász comes is áldozatául esik. A város tanácsa kihirdeti, hogy aki nem jelenik meg az istentiszteleten, kalodába tétessék. (Sigerus Chr., 10.) (A templomok és ünnepek elhanyagolását már szt. László ideje óta így büntették hazánkban.)

917. 1577. Bábák. — Schader Margit bábáról lásd: Körmöcbánya város levéltárában Ao. 1577., 33., 1., 12. (1577. jan. 11. ghimesi Forgách Imre kéri a körmöcbányai tanácsot, hogy ezt a bábát, ki már több Ízben segítségét nyújtotta felesége nővérének, Thurzó Eleknének, engedjék- hozzá, ha a felesége kocsit küldene érte. Jól meg fogja adni a fáradsága díját.)