Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
220 Magyar orvostörténeti adattár az Mesterséget es tudományát, az oda ala megh neuezet kiualkeppen (így) való kéneteknek, tudni illik, kenyeö jir és az mint ők hiyak az szederjes flastrum es az nagy erleleö (ki mondatik) czinalasaban kel megh mutatni, hogi ha azt iol, es illendőképpen meg csinallya, az hazassagban es az varassi tarsasagh közzé magat foglallya, úgy méltán az Cheben be íogadgiak, de külömben ne; Az Cheben való beallasanak ide jen, az Chenek iöuedelmere, kett Arany forintokat es den(ár) 25 tartozzék adni: Annak felette, az Mestereknek tisztösseges Étkekből allo egy ebedet, az ö értéké szerent tartozzék kesziteni, az melle egy veder bort is adnj; Hatodik. Az kartya, koczka iaczokat, es etczakakon széliéi iaró gonosz czeleködöket, közöttök ne tarczak; De azok, kik nylvan való nagy vétkekben találtatnak, es megh bizonyosoduan, mesterségeknek örökke való el ueszteseuel; az kik pedigh az tilalmas kártya, es koczka iatekokat gyakorollyak, elsőben den. 16. másodszor duplo id est den. 32. harmadszor osztan, mesterségeknek megh valtasaual büntettessenek: Hetedik. Az Che Mesterek minden tizenötöd napon, az töb Borbély Mestereket öszue hiuan, gyűlést celebrálni tartozzanak, melyben minden Mesteremberek megh azon mesterseghet tanuló szolgakis, az szokot oraigh tartozzanak ben ülni, hogi az magok jauokra es hasznokra vigyázhassanak; Az illyen egyben gyűlésnek idejen, minden. Mesterember, az Chenek Ladaiaban, kett kett penszt, az szolgák is haszonlokeppen egy egy penszt adgyaaak, es tegyenek; az ki pedigh az megh mondot Che gyölést el mulattya, hogy ot nem leszen, az ollyant denar. 16 birsagollyak: Az megh neuezet Che Mesterek az Chenek gond- uiselői, az illyen tizen öt napi kett-kett pénz adassal az Che Ladaban nem tartoznak: Walakik az illyen Mester emberek, uagy szolgák közzül az ö magok dolgoknak uagy miueknek megh láttására Cehet gyüitet, auagy kiknek keduekert Ché gyuitettek (így), az minek előtte az ö dolgát az Mestereknek megh mondana, uagy mutatna, tartozzék az közönséges társaságnak hasznára húszon ött penszt den. 25 deponalnj. Nyolcadik. Mindenek: Mester emberek, es szolgák, az ö Che gyűléseknek és egyéb lakásoknak vagy Vendegesködeseknek idein, egy mást illendő böcsulettel illessek. Az haszontalan beszelgetesek, boszusaghra ualo ingerlesek, rágalmazó szock, tavul legyenek es effele hituan elmeböl szármázó gonossago- kat el tauoztassanak, az kik mástul kerdettetnek, tisztössegessen feleilyenek egymásnak; mert ualaki más szemelye ellen illetlenül szol uagy beszel, azt törueny szerent az Mester emberek megh latvan, Elsőben húszon ött denar. 25. Másodszor den 100 id est, egy forintal, harmadszor pedigh Miuenek fel tiltasaual büntettessek: es külömben az Cheben be ne fogattassek, hanem Mestersegenek Uyonna való valtasa áltál. IX. Senkik az Mesteremberek közzül, az Sebesseknek gyógyításából vagy jöuedel- meböl, az Szolgáknak harmadrészt ne merjenek adnj, hanem az illyen sebesseknek iöuedelmeböl, negyed reszt fizessen es adgyon az szolgának. Az illyen sebesseknek gyógyítására való minden szükséges orvosságokat es eszközöket az Mester ember tartozzék szereznj; az szolgha pedigh az ö reabizattatot Sebesset s beteget minden ö tellyes tudomanyaual igen szor- galmatossan és husegessen gyogyicsa: azt el hadni ne mereszellye (mint ennek előtte nemellyek czelekottenek) miglen megh nem gyógyul es egesseghre nem fordul; Valaki pedigh az szolgák közzül effele Sebest gyógyulásának ideje elot el hadna, vagy annak gyogyitasatul megh unatkoznék, az ollyan szolgának az ö Ura, nem tartozik annak berenek fizeteseuel.“ (Jakab, Oklevéltár, II. kötet 157., 316/7.)
