Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 219 országon (Kassán) is nem egyszer megfordult ezidőtájt, mint jeles „medi- cus“-t említi Mandl Bernát. 853. 1568. Sebészek. — János Zsigmond erdélyi fejedelem levele Priuli Jeromos velencei dogéhoz, melyben értesíti, hogy Gyulay Márton sebészt és Sisera Donátot követekül küldi Velencébe. (Óváry, II. 176.) János Zsigmond mellbetegségéről, 1567., u. o. 174. (kétszer). 854. 1568. Pestis (Németújvárt). — Említve Takáts: Mna, 246. 855. 1568. Stubnya. — Jan von der Morowitz és Wilhelm Neumann von Weissenfels kérik a körmöcbányai városi tanácsot, hogy a stubnyai hév- víznél borbélyüzletet (balbir-stübl, box) építhessenek. Az egyik folyamodó (János) fogadkozik, „dass Ich in gedachtem meinem Balbir Stübl, kbeinen Gast dem Wirtshauss meiner Herrn von der Crembwitz zu Nacbtaill auff- halten, sunder gedachtes Wirtshauses, mit erkhauffung dess trankhs vnnd dergleichen, mich halten.“ Ugyanezen formulárét, János mester önkéntes lemondása után (1573.) magáévá teszi az említett Neumann, de már öt városi tanácsos írásbeli jótállása mellett. (Körmöcbánya város levéltára, A° 1568., 1573., tom. I. 33., 1., 9.) 856. 1568. A kolozsvári borbély-sebészek céhlevele. — Néhány pont a kolozsvári borbélyok 1568. évi latin céhlevelének (későbbi) magyar fordításából, melynek eredetije ugyanott van a városi levéltárban: „Elseo: hogy ő nekik, tudni illik az Borbély mestereknek, egy Cehek és társaságok legyen, melyben mindenik az ö kéwzi (így) munkáját, igazan minden csalardsagh nélkül tartozzék gyakorolni. Másodszor: Hogy az ö Cehek mindenkoron czendessegben maradgyon, eö közzülök mindenkoron Céh mestereknek kegyességgel, békességgel es io erkölcsökkel tündöklő kett személyek valasztattassanak, kinek az egyke magyar, az masika pedigh szász legyen, es mind az kettő az Cbé dolgainak hűséggel való gonduise- lesere, erős bittel legyen köteles. III. Egy (így) Borbély mesterys ebben az Varasban, az Borbelysagbnak mesterséget ne merezellye miuelni, auagy miuetetnj, hanem ha elsőben annak az mesterseghnek tarsasaghi közzé magat be iktattattja, auagy allattattja; Senki megh az Chében leuö mesterek közzül is, valamely idegenyel, ki az Chének tarsasagan kivül volna, munkainak harmad, vagy negyed reszeben vele ne mereszellyen tarsal- kodni, mestersegenek el vesztese alat auagy mestersegenek megh valtasa, kett Arany forint birsagb alat, melynek az egike az ackori Bíráknak es eskütt Polgároknak, az masika pedigh az Chének járjon: kiualasztuán az jöueuenyeket es kiuül valókat, kik szemnek, foghnak, es egyeb nyaualjak megh gyogyittasoknak okáért országokat és sok külömb kiilömb fele helyeket szoktanak bejárny: mert az ilyeténeket, az kenetöknek es egyeb fele oruossagoknak árulásokért, megh tiltani nem akarjuk. IV. Walakik az megh mondot Chenek tarsasagaban akarnak allany, azok elsöbenis magokat az tisztösseges hazassagban foglallyak es az ö neueket az uarosnak könyuebe beiratny tartozzanak. Annak felette az Mestereknek az ö tisz- tössegös születéséről, tanulasanak esztendeiéről, iambor es tisztössegessen való kitöltéséről level, es emberbeli bizonyságokat, hasznossakat es hitelre méltókat tartozzanak hozni, es mutatnj: Ezt pedigh igy eresed, Hogyha kiknek hazaiokat es születéseknek helyt az ellensegh foglalta volna el, es eleteknek veszedelmeuel hazaiokban is bizonyságokért nem mehetnének, azok az Mestereknek tisztösseges tanúbizonyságokkal es ingyen ualo meg engesztelessel tartozzanak, hogy eleteknek ualtozasaual buidosni ne ken- szeríttessenek. Eötödik. Minden, valaki az Cheben Uyonnan be akar allani,
