Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
218 Magyar orvostörténeti adattár írtam illam sapientiam, qua toti terrarum orbi formidabiles videri volunt, exerceant. Satis magnum campum habent, in quo se, suamque industriam ostentent. Quid me homuncionem, nulla doctrina, nulla auctoritate praeditum fodicant, quid territant? quid denique insaniunt? quid feci? Uxorem duxisti, inquiunt; an eo facto Christum in crucem egi? ex eorum me numero exemi, sponte in laicorum ordinem concessi, abieci omnem functionem ecclesiasticam; quam mihi vetusti ecclesiae canones poenam statuunt, eam mihi ipse irrogavi. Quid restat praeterea? vitam privatam et solitariam sequor, nihil meditor, quod communem quietem perturbare queat, omnia mea consilia, omnes actiones ad summam moderationem et tranquillitatem refero. Nulli me sectae adiungo, nemini sum molestus; quid me igitur divexant? Ferunt inter se aequissimo animo, et in fastigio etiam collocant, fornicarios, adulteros, et quod horrendum est, sodomitas impurissimos, atque alias omni pravarum voluptatum et scelerum genere coopertas pecudes, non jam dicam homines; me, unius uxoris honestissimae atque pudicissimae maritum, in dei timore, caste, atque honeste viventem, ferre non possunt?“ Itt említhetem meg Forgách Ferenc nagyváradi püspöknek, a történetírónak, 1573 nov. 26. kelt (magyar nyelvű) levelét, melyben Du- dithnak fia születéséhez gratulál s amelyből kiderül, hogy maga Forgách is nősülni készült: „Értem, hogy az isten kegyelmednek fiat adott, kin igen őrölök. És az isten áldja meg kegyelmedet az ő javaival. Magam felől azt írhatom, hogy még nem nősztem. Immár örömest megnőszném: mert pápától is dispensationi vagyon; de nálunk igen szűk az ember, nincs én hozzám illendő ember. Ez ideig is meglett volna, ha találtam volna bár csak mediocriter hozzám illendőt. Immár nem tudom az isten mit ad, de akaratom az, hogy messze ne halasszam.“ (Száz., 1880. 757.) 851. 1567. Morbus Hungaricus. — Az osztrák kormányzóság felszólítja a bécsi egyetem orvosi karát, hogy a járványosán terjedő veszedelmes magyar betegség (die gefährliche Khranckhait, so man die hungerische sucht nennet) dolgában véleményt adjon. A kar rövid véleményét 1. Acta Vindob, IV. 103. 852. 1568. a) Illirinus dr. (orvos?) Kassa környékén. Csak neve van említve: Régi Magyar Nyelvemlékek, III. (2.) 73. — b) Ábrahám, zsidó orvost, a liegnitzi hercegnek Sziléziában lakó orvosát, ki Felsőmagyar38. Dudith András.
