Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
212 Magyar orvostörténeti adattár sárospataki ref. kollégium könyvtárában; v. ö. deési Daday András; Vay Judit hasznos könyvéről (Gyógyászat, 1928., 422.) — c) Balsarátinak Gesner Konráddal való levelezéséről 1. Szilády Zoltán értekezését: A zoologia története Magyarországon (ism. Mitteilungen 129. szám, 1928,, 396.). 831. 156i. Fürdősök. — Körmöcbánya városa évi 8 magyar forintért bérbe adja a zólyomvölgyi (Sohlergrund) fiirdős- és borbélyüzletet (officina balneatoria) Weinzirl György fürdős-borbélynak. A szerződés 2. pontja kiköti „das auch in der Zeit kheinem frembden Barbirer, der Ime ein einfall thuen möchte, alhie sich nider zulassen gestattet werden solle. Doch in der gestallt, das Er seinem versprechen nach, sich kegen(!> arm unnd Reich, der gebur verhalte, vnd niemandt vbersetze.“ (Körmöcbánya város levéltárában, 1564. tom. I. fons 33. fase. 1, no 5.). 832. 1564. Pestis Epei'jesen stb. — Oláh Miklós írja, hogy országos dolgokban Eperjesre kellene mennie, de mivelhogy azon a tájon pestis dúl és sok ember összejövetele nem tanácsos, tehát írják meg a kassaiak, hogy mi van a dologban? (A Felvidék rendszerint Lengyelország felől kapta a pestist.) fAbaúj vm. és Kassa monográfiája, 1896., 221.]. — Erős halálozás Kézsmárkon (Hain, 110.) és Podolinban Wéber Samu: Podolin története, 35.). 833. 1565. Curtius Kristóf, Selmecbánya orvosa, évi 100 frt fizetéssel. (Demkó, 285., 288.; Sobó Jenő: Selmecbánya stb., 1910., 93. Az előbbinél 287—289. hosszabb lajstroma a városi orvosok fizetésének a 16. században, hozzávetőleges számításokkal a pénz akkori vásárló képességéről, melyre vonatkozólag 1. még a 302. oldalon, továbbá a 17. századi fizetésekről s a pénz e századi értékéről a 386—387. oldalon is, nemkülönben Hajnóczi József cikkét a pénz értékéről a Szepességben a 16—18. században: Köziem., X. évf., 1918., 38. stb.) Pénzünk mai viszonylagos értékének megállapításakor a következő munkáknak vehetjük jó hasznát: 1. Hóman Bálint: Magyar pénztörténet, 1000—1325. (Bp„ 1916., Akadémia kiadása, 711 old.) Alapvető munka, mely kor szerint és a vétel tárgyát képező substratum (föld, rabszolga, ló, marha, ruhanemű stb.) szerint tabellákba foglalva tünteti fel mindazt, ami e korból fenmaradt okmányainkban erre vonatkozólag található; békebeli koronaértékben. 2. Balogh Albin: A magyar pénz története az Árpádok idején. (Kolozsvári értekezések a magyar mívelődéstörténelem köréből, 1. szám; ismert. Századok, 1913., 62.) 3. Harkó Gyula: A pénz története Magyarországon 1526—1608. (Ugyanazon Értekezések 2. száma. Kolozsvár, 1912.) 4. Danninger József: Pozsony sz. kir. város 1526—1527. évi számadáskönyve mívelődéstört. szempontból. (Bpest, 1907.) A 151—163. oldalon „Mértékek és értékek“ cím alatt adja az akkortájban Pozsonyban használt súly-, ür- és hosszmértékeket, pénzeket, élelmicikkek, ruhák és kelmék stb. árát, 5. Demkó Kálmán: Lőcse története. (Lőcse, 1897.) A 329—333. oldalon a gabonanemüek ára Lőcsén 1410—1450. közt, továbbá 1525-ben, 1600-ban, 1622-ben, 1663-ban és 1896-ban; a húsfélék, szárnyasok, zsír, túró, só, tűzifa stb. ára az 1627., 1688., 1714. és 1896. években; végül az iparcikkek ára 1627-ben, 1688-ban és 1714-ben. Páriz Pápai: Dictionarium latino-hungar. (Cibinii, 1767.) 614. old.: „Tabella nummorum hungaricorum“; rövid, de jó átnézetes táblázat. Végül — némi tájékozásul — álljon itt Belházy János v. pénzügy- miniszteri tanácsosnak következő táblázata: Egy magyar arany abszolút értéke a 16. sz.-ban békebeli értékben = 4 frt 91 33 kr. Egy magyar tallér abszolút értéke 1553—1581-ig békebeli értékben = 2 frt 33 41 kr. Egy magyar tallér abszolút értéke 1582—1727-ig békebeli értékben — 2 frt 24 88 kr.
