Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

213

Egy magyar ezüst dénár abszolút értéke 1527—1546-ig békebeli értékben = — frt 2 64 kr.

Egy magyar ezüst dénár abszolút értéke 1547—1575-ig békebeli értékben = — frt 2 53 kr.

Egy magyar ezüst dénár abszolút értéke 1576—1581-ig békebeli értékben = — frt 2 22 kr.

Egy magyar ezüst dénár abszolút értéke 1582—1609-ig békebeli értékben = — frt 217 kr.

100 magyar forint = 100 magyar dénár = 75 rhénes krajcárral,

100 rhénes forint = 80 magyar dénár = 60 rhénes krajcárral,

1 magyar forint, ezüsttartalmát véve alapul, békebeli valuta szerint ért:

1527—1546-ban

.............................................2 frt 64 o. é. kr.

1

547—1575-ben.............................................2 „ 53 „ „ „

1

576—1584-ben.............................................2 „ 22 „ „ „

1

582—1609-ben.............................................2 „ 17 „ „ „

V

ásárlóképesség tekintetében (az akkori és az 1889. évi gabona- és lisztárak egybevetése alapján) egy magyar forint megfelelt:

1522—1530 közt............................15 békebeli forintnak,

1530—1540 közt...........................12

1

546—1600 közt...........................10

1600 után.....................................7—8 „ „

1

650 után.....................................5—6 „ „

D

emkó (387.) szerint nagy drágaság idején a 16. század végén és a 17. század folyamán — Lőcsén — a gabonafélék ára a következő volt:

^ 1599 1622 1654 1663 1676

frt dén. frt dén. frt dén. frt dén. frt dézi.

1 köböl búza ... 4 50 4 — 2 60 2 18 — —

1 köböl rozs ... 3 25 3 50 2 — 1 72 2 —

1 köböl árpa ... 2 — 3 — 1 30 1 27 1 60

1 köböl zab ... 1 60 2 — — 66 — 51 — —

834. 1565. a) Zsámboky (Sambucus) János görögnyelvü gyászverse

Lazius halálára: 1. Aschbach, III. 214. — b) Levele (1571. dec. 29.) Berzeviczy Mártonhoz. (Erdélyi Múzeum, 1910., 28.) — c) Hogyan jutott gyönyörű

könyvtára a bécsi udvari könyvtár birtokába? (Gulyás Pál cikke: Magyar Könyvszemle, 1919., 151.)

835. 1565. Matthaeus Lapidarius Altenburg ensis, páduai egyetemi hallgató, később orvos. (Veress: Fontes, I. 73.) Veress Endre magyarnak nézi és Óvári Máténak nevezi, holott legjobb esetben Kőfaragó vagy más hasonló lehetett volna a neve, ha valóban magyar lett volna. Inkább azonban Steinmetz vagy Steinhauer, Steingruber stb., mert Altenburg Németországban is akad és az, hogy „obiit Chemnicii (nem pedig Schemnicii!) in quo oppido medicinam fecit“, tehát németországi városban praktizált, csak megerősít abban a véleményemben, hogy nem volt magyar orvos.

836. 1565. Marci András, erdélyi nemes, orvosi diplomát szerez Páduá- ban. (Veress: Fontes, I. 73. — Ugyanitt 108. old. egy másik Marci Andrásról is szó van, ki 1597-ben iratkozott be a páduai artisták anyakönyvébe s 1621-ben, 45 éves korában, mint magyarországi gyakorló orvos halt meg. V. ö. MOE, I. 102.)

837. 1565. Sebzések (vulnerationes) elbírálásának soronkívülisége. (Turócmegyei statutum.) Lásd Corp. Statut., IV. (1.) 2.

838. 1565. Bábák. — A MOE, I. 94. oldalán (a jegyzetben) említettem, hogy ez évben Kolozsvárt egy bábát, mint boszorkányt, elégették. A bába és a boszorkány fogalma hajdanában sokkal közelebb esett egymáshoz, mint