Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 193 Ilyen ártatlan dolog volt ez a jus primae noctis s mégis egészen máskép s barbár vonatkozásában ment át a köztudatba. 776. 1558. Királyi orvosok. — Batthyány Ferenc azt ajánlja a beteg Nádasdy Tamásnak, hogy írjon Miksa cseh királynak és kérje el tőle egyik Bécsben lakó jeles orvosát; bizonyos, hogy a király meg fogja tenni. Azt is ajánlja N.-nak, hogy olyan orvosokat tartson, kik beszélgetésükkel gyönyörködtetni és vigasztalni tudják, mert nagyon fontos a gyógyulásra, hogy az orvos kellemes beszélgetése (confabulaciones) hasson a beteg lel- kületére s feledtesse véle szomorú gondolatait. Ügy látszik, hogy az a királyi orvos, kire B. F. céloz, egy Partimus (!) nevű volt (phisicus Serenissimi Regis), mert mikor később Batthyány maga is beteg lett (1561. ápr.), akkor ez és egy Rivera nevű bécsi spanyol (zsidó?) orvos kezelte; (az utóbbi Nádasdynál is sokszor volt, mikor Bécsben betegen feküdt). [Orsz. Levéltár: Nádasdy-levélt.] Partimus talán ugyanaz, akit Lindenius Renovatus (1686. évi kiadás, 291.) Franciscus Parthinus néven említ. Rivera neve más Nádasdy-levelekben R^/őera-alakban fordul elő és nem tévesztendő össze a 17. század elején szereplő Ribeirával (Riberiussal; v. ö. MOE, II. 31.). 777. 1558. Borhamisítás tilalmazása és büntetése. Borbírák és borkóstolók intézménye: lásd Corp. Statut. IV. (2.) 113. (nagyszombati városi statutum 1558-ból); V. (1.) 2. (zalamegyei statutum 1555-ből); III. 636. (már- marosszigeti városi statutum 1652-ből); V. (2.) 396. (kőszegvárosi statutum 1714-ből) stb. 1729-ben törvényileg is eltiltották a bor hamisítását; 1775-ben pedig elrendelték, hogy a külföldnek szánt borokat előzetesen szakértők vizsgálják meg. 1816-ban megtiltják a bornak fagyalfával és alkörmössel festését; három évvel később a sárgarézből való dugók használatát tilalmazzák, mert ezek arzéntartalmúak voltak. 778. 1558. Quadrio (Quadri, Quadrius) Jeromos dr. — Ennek a bécsi olasz orvosnak a nevével gyakran találkozunk a Nádasdy-levelekben (OL.) 1558. decemberében Nádasdy Kristófot gyógyítja, két év múlva pedig mint sebész működik közre Nádasdy Tamás altesti bajának (heresérv, sipolyképződéssel) kezelésében; a nádor „fő és jeles sebgyógyító“-nak mondja. Egyidőben sebészeti előadásokat tartott a bécsi egyetemen (v. ö. Aschbach, III. 69.; Acta Vindob., III. 268., 271., 272., 276. és előszó XX.). — Egy másik híres bécsi sebész neve is gyakran előfordul a Nádasdy-levelekben: Cor- nax (egy helyen Chorny:c-szá torzítva). Gáspár dr. (1558. szeptember 13.) azt írja róla, hogy nemcsak más betegségekben, hanem a gyermekek kiütéseinek gyógyításában is mirus est artifex és többet ér a király orvosainál, meg az egyetem doktorainál (academici medici) is. Ez a sebész nem más, mint Cornax (de Media) Mátyás (1508—1564.), orvoskari dékán, a legkiválóbb bécsi orvosok egyike, ki először végezte az osztrák fővárosban a laparotomiát s ezt képben is megörökíttette. Életére és működésére vonatkozólag 1. Adler, 57, 72.; továbbá J. Fischer: Gesch. d. Geburtshilfe in Wien (21. old.); Aschbach, III. 396. (tárgymutató); Acta Vindob., III. 333. — Cor- naxszal kapcsolatban még egy nevezetes bécsi orvosról: Emerich Ferenc dr.-ról (Franciscus Emericus a Nádasdy-levelekben) kell itt megemlékeznem, ki szintén kedvelt orvosa volt a magyar arisztokratáknak. Egyik, Nádasdy Tamáshoz intézett leveléből (1545.; OL.) kiderül, hogy Szalay grófot gyógyította, jeles húgyhajtókból álló „distillatio“-t rendelt neki, azonkívül egy „syringum (!) seu catheterum“-ot is küld a grófnak, melytől reméli, hogy ha a gróf az utasítás szerint alkalmazza (székben ülve, Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. TTI. 13
