Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 187 mathematikusnak és orvosdoktornak Nádasdy Ferenc születése alkalmával készített jóslataiból“ stb. Ezen Fabritius nem volt magyar, hanem bécsi osztrák; lásd róla I. Fischer, Gesch. d. Geburtshilfe in Wien (21, 23); Asch- bach (III. 396, tárgymutató); Acta Vindob. (IV. 632. tárgymutató). Ennélfogva törlendő Szinnyei: Magyar írók stb. c. munkájából is. 752. 1555. Törvényszéki. Emberölés. Paráznabirság. — „Székely nemzeti Constitutio“ (1555.) 40. és következő pontjai: „40. Ha valakinek szánt- szándékkal, Házára vagy ekéjére mennek, vagy meglesik uttyában, s megölik, valamennyin volnának mind halált szenvedjenek érette . . . 44. Ha valaki egyik a másikat a Földre leüti 6 gyrán marad; ha a Földön veri, vagy vérét ontya 24 gyrán marad. 45. Ha valaki egyik a másikat meg akarná ölni, a más Ember oltalmazása miatt maradhat meg élete, 24 gyrán marad. 46. A Tetem törés tészen 12 gyrát, a nagy seb is annyit; a Szablya vágása is annyit, egy iznyi Seb tészen egy gyrát... 78. A Király Biróknak illyen Birságbol vagyon részek: Orvbirságbol, vérbirságbol, paráznabirságbol, azoknak mindenike három három gyrát tészen, annak felével a Biro és Király Biro osztozik, a más felével a Hadnagy a Szék- tartókkal.“ (Corp. Statut., I. 24., 26.). 753. 1555. Pestis. — a) Hoc toto anno pestis in Hungária et Transylvania crudeliter seviit. Cibinii circiter 3200 hominum mortui sunt.“ (Sig- lerus Chronologiájában: Bél Adp., 74.; Müller, Hosp., 41.) — b) Erős pestis Eperjesen és Lőcsén (Hain, krónikája, I. 101., 102.). 754. 1555. Szülési időpont kiszámítása. Gyermekbajok. — Kőrös Gáspár dr. levele Nádasdy Tamáshoz (1555 szept. 30., OL.). Azt írja neki, hogy a nádor feleségénél okt. 10-e körül fog bekövetkezni a szülés, feltéve, hogy a fogamzás január elején történt. „Nam si 40 dies quis supputet pro formationis foetus tempore, pro motu 80 numerabit, pro ortu vero, ultra motus et formationis, dies supputabit 160. Nam bis 80 (qui sunt dies motus) constituunt 160, quibus si addideris et formationis 40, et motus 80, praecise aggregabitur ortus dies, nempe menses 9 et decem dies.“ (A gyermek, II. Nádasdy Ferenc, október 6-án született meg.) A nádor német bábát (úgylátszik többet is) hozatott lebetegedő feleségéhez s ezek (valószínűleg osztrákok) sok pénzébe kerültek. (T. T., 1910. 538.) Gáspár doktor mindenesetre felvilágosodott orvos volt, mert az ótvaros kis fiút féléves korában a leve gőre vitette, bár a nádorné környezete mindenképen ellene volt, mondván, hogy az ótvaros gyermekeket nem szabad levegőre vinni. „Az doctor (azonban) hagyta és a fejét kötötte (rá), hogy semmit sem árt nekie, bár künn hordozzák.“ A gyermeknek továbbá mirigye is volt (a nyakán1?), de az nem volt „kifakadó mirigy“, ezért is, mikor a sebészek felvágták, „alig jőve egy igen kicsin eve.u (U. o. 540.) 755. 1555. Gyógyszernevek. — Mikor Nádasdy Tamásnak a lábán valami gyulladás (inflammatio pedis) van keletkezőben, Kőrös Gáspár (udvari orvosa) azt ajánlja neki, hogy bolus armená-t és sanguis draco- nis-1 törjön porrá és keverje össze a semperivum maius succusával, azzal kenegesse. Ha pedig ilyent nem találnak a házak tetején, akkor „recipiatur succus herbae, quam Hungari zeep zb 1<5 (szép szőlő, v. ö. MOE, II. 276.) vocant, latinis solatrum est.“ (Orsz. levéltár; Nádasdy levéltár, 1555. október 7.) 756. 1555. Sebészek tudatlansága. — Gáspár doktor felháborodva értesíti Nádasdy Tamást, hogy húgának, Majláth Istvánnénak (a volt erdélyi vajda özvegyének) arcát szublimátos kenőccsel kenték be a tudatlan