Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

188

Magyar orvostörténeti adattár

kenők (empyrici unctores) vagyis borbélyok. Igyekezni fog, hogy értelmes orvoskollégái tanácsát is kikérve, segítsen a bajon. (Nádasdy levéltár, 1555. január 19. Orsz. Ivltr.)

757. 1555. Coturnossius bécsi orvos a Konstantinápolyba utazó Busbeck királyi követtel Budára érkezik, hol a súlyosan megbetegedett budai basa orvosi tanácsait kéri. Busbeck aggodalommal nézi orvosa beavatkozását, mert attól lehetett tartani, hogy ha a kúra nem sikerül s a török főúr meghal, ezt a keresztény orvos terhére rójják s megbosszulják a törökök. (Schrauf és Hartl értekezése után Wertheimer Ede, Pester Lloyd, 1894. 282. szám, november 23.)

Coturnossius (vagy Coturnusius) Guilielmus Flander a bécsi egyetemen doktorált, még pedig a befolyásos Augerius von Busbeck követ sürgetésére sokkal gyorsabban, mint ahogy az szokásban volt (v. ö. Acta Vin- dob., III. 278.) Busbeck éppen azzal az indokolással sürgette a felavatását, hogy nemsokára Törökországba indul s magával akarja vinni C.-t, (ki már előbb is magister volt). Erre a bécsi kar 1555. okt. 29-én doktorrá avatta. Az útra indulás tehát csak ezen időpont után történhetett s így téves Wertheimer cikkének az az állítása, hogy a dolog 1554-ben történt.

758. 1556. Ispotály, Göncz mezővárosában (Abaúj vm.). Talán már a középkorban is megvolt. Izabella királyné 1556-ban a lerombolt szt. Katalin páloskolostort és tartozékait az ispotálynak adományozza. 1640-ben leégett, de újra fölépítették s még 1729-ben is említik. — Ezenkívül fürdőház (vaporarium, stuba, balneum) is volt Gönczön, melyhez valószínűleg a városka felső részén fakadó melegvizű patakot használták fel. Dobó emberei a 16. század második felében istállót csináltak a fürdőházból, de később visszaadták rendeltetésének s még a múlt század hatvanas éveiben is megvolt. (Iványi: Göncz, 142.)

759. 1556. Petrus Raymundus Amadonus jeles orvosdoktor (valószínűleg olasz), ki résztvett Ferdinánd királynak a törökök ellen ez évben indított hadjáratában s arról írt. (W., IV. 6.)

760. 1556. Sericauda Lipót pozsonyi sebészről, ki ez évben halt meg, következőket jegyzi fel a város íródeákja: „Vir erat pietate insigni, chirurgus expertissimus, civis de republica optime meritus, cuius obitum merito luget Posonium.“ (Vámossy, 70.) Végrendelete különösen érdekes, mert tájékoztat a 16. századbeli magyar sebészek officinájának felszereléséről. Többek közt tíz cinnedényről is szó van benne, melyek a desztillá- láshoz és gyógyszerkészítéshez (flastromfőzés stb.) valók voltak, továbbá egy maga, írta receptgyűjteményről, melyben minden betegségre megfelelő gyógyszer volt található stb. (U. o. 85.) Német nevét némelyek Seidenschweif-nak. mások Seidenschwanz-nak írják. A Száz. (1873. 526.) és utána Szinnyei hibásan Sericandá-nak írja a nevét. Halálára Purkir- cher írt elégiát (v. ö. W’., IV. 462.).

761. 1556. Honorárium. — Dezső János tormai tiszttartó a szegény vak András deákot Lőcsére küldi gyógyíttatása végett, de az ottani orvos nem tudott rajta segíteni, ezért is arra kéri a városi tanácsot, hogy mivel „ő neki segítsége nem lehetett meggyógyulására, ne hadnátok meg sac- coltatni (sarcoltatni) az fizetéssel.“ (Régi Magyar Nyelvemlékek, III. [2.1 18.)

762. 1556. Kisebbszerű pestisjárvány Brassóban. (Quellen, IV. 518.)

763. 1556. Gyermekbajok. — (Kőrös) Gáspár dr. írja Nádasdy Tamásnak, hogy a kis fia (II. Nádasdy Ferenc) ótvaros, exantima-ja és achorjai vannak az arcán, fején; ez azonban nem baj, sőt jó jel, mert „morbosorum