Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 185 urunkkal és édes magzatunkkal, a kivel az Űr isten minket szeretett (zere teth), jó egészségben vagyunk. Továbbá ahol te kegyelmed minekünk ír, hogy te kgydnek az mi doktorunk használt volna, azon mi mind az mi urunkkal egyetembe igin (!) ervendezünk és istennek rajta (!) nagy hálákat adunk, mint hogyha tulajdon minekünk használt volna. Hogy penig tőlünk elmene, bizonnyal nekünk nagy kárra lén az ő elmeneti. Továbbá az spikanardolajat kegyelmednek megszolgáljuk.“ (Orsz. levélt., Nádasdy levéltár.) Ugyancsak Nádasdynéhoz írja valami névtelen (évszám és kelet nélkül): „Thovábbá ha N(agyságod)nak több ispikinárdolaja volna, Ngod küldene, mert az kit hoztak, mind fölkenték. Én neköm Egervárait elég vagyon. Oztán mind üegestől (!) föl hozom Nagyságodnak; de most illyen gonosz időbe nem mehetnék érötte.“ (U. o.) — 1563 ápr. 6. Pál győri püspök (Gregorianec) köszöni meg Nádasdynénak a küldött orvosságot, (u. o.). Egy évvel később (1564 szept. 13.) Komlóssy Tamás írja neki, hogy „oly igen beteg vagyok, hogy csak az Úristennek markába vagyok; azt vélem, hogy az kő indot (indult) rajtam“, kéri tehát az özvegy nádornét, hogy küldjön neki valami ez ellen való orvosságot (u. o.), Guthi Országh Borbála is, mikor a leánykáját a harmadnapi hideg töri, mely valószínűleg a gyermek rázt-jától (lépétől) van, mert a hasa nagyon megdagadt: valami orvosságot kér tőle (1569 június 21.; u. o.), Poky Menyhért, akin harmadnapja „az szegezés vagyon“, ez elleni orvosságot kér a nádor özvegyétől (1566 okt. 24.; u. o.), Senyei Ferenc pedig, gyomorrontása és hősége ellen, rózsavizet, cikóriavizet és spikinárdvizet (1568 aug. 26.; u. o.), Szalay Kelemenné, kinek kis fiát „gyakorlatosságval kezdi az kő bántani“, epervízért könyörög Nádasdynénak (1558. karácsony; u. o.), Tahy Bernát a szembaja ellen küldött orvosságot köszöni meg neki (1552. febr. 12; u. o.), Enyingi Török Ferenc szerint feleségének soha jobb doktora nem volt a nádorné- nál, mert valahányszor orvosságot küldött neki, mindenkor használt és egészségére volt (1561 május 2.; u. o.). Az ispikinárdról és spikanárd (spinár d)-r ól 1. MOE, II. 259., 273. 745. 1554. Herniotomusok. — Német herniotomusok Magyarországon. Lásd: MOE, I. 82. 746. 1554. Kézirat. — Tagányi Károly jegyzetei szerint az OL-ban találhatók a következők: a) 1554 május 6-áról Nádasdy Tamás (Kőrös) Gáspár nevű orvosának recipéje; b) 1560 okt. 10. görög „orvos“ (her- niotomusl) tanácsai, melyet Batthyány Ferenc küldött meg Nádasdy Tamás nádornak (OL., Nádasdy-levéltár); c) Scholtz soproni orvos levele és recipéje (Lymbus, I. 1., 117.) 1605 jan. 30.; d) pestis elleni recept 1554-ből (u. o. 201.); e) 1650 körül Ulmann Kassa város orvosának tanácsai (u. o. 254.); f) melancholia elleni orvosság a 17. századból (u. o. 197.); g) Jenisch Pál orvos levele ugyancsak a 17. századból (u. o. 198.); h) orvosi recipe a 17. századból (u. o. 199.); i) orvosi szerek jegyzéke 1652—54-ből (u. o. 202.); j) ugyanolyan jegyzék 1688-ból (u. o. 203.); k) ugyanolyan jegyzék olaszul a 17. századból (u. o. 204.); I) orvosi recipe ugyanabból az időből (u. o. 205.). Mindezen kéziratokat magam is kerestem az OL-ban, de nem láthattam meg őket, mert a jelzett helyeken már nem találhatók. 747. 1554. (okt. 1.) Bécsi orvosok és egyetemi orvoskari tanárok nyilatkozata Nádasdy Tamásné nádorné betegsége („scirrus matricis“) dolgában. A nyilatkozat mindenben helyesli Gáspár doktor gyógykezelését, ellenben nagyon elítélőié^ nyilatkozik Propertius-nak ebben a vitás ügyben adott véleményéről és gyógymódjáról, „quam medendi viam quum
