Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
180 Magyar orvostörténeti adattár dór: A magyar gyalogság megalakulása, 1908. 45.; Szécliy Károly: Gróf Zrinyi Miklós [Magyar Történelmi Életrajzok], 1896., II., Függelék, 260.) 720. 1552. (?) Pessariumok használata. — Nádasdy Tamás két pessariu- mot küld a feleségének. (Mai helyesírással): „lm ez zacskóba két pessaria vagyon azaz az szerszám kit az titokhelyre (vagina) kell bocsátni és vagyon ezen zacskóba egy szelence kenő, mely kenővel az pessariát ha be bocsájtod, megkened az kenővel; arra (azért) kettő az pessaria, hogy hol egyiket, hol másikat bocsásd be, mert ha csak egy volna, hamar kü menne az ereje, és nappal is bocsásd be, éjei is; nappal két óráig tartsad nálad,, éjei tovább lehet. Továbbá ugyan azon kenővel az derekadat és az részét az hasadnak, az hol fáj, kend meg, mikor le fekszel is, mikor fel kelsz is, és az kenés után mind az derekadra s mind az hasadra melegh ruhát tétess.“ (T. T., 1878. 187.) 721. 1552. Elmebajok. — Batthiány Ferenc írja Nádasdy Tamásnénak, hogy egyik jobbágyának a felesége megőrült (habet morbum insaniarum); kéri Nádasdynét, hogy küldje át hozzá Pál diákot, ki ért az ilyen betegségek gyógyításához, de csak akkor vállalkozik erre, ha Nádasdyék megengedik vagy parancsolják neki. (Orsz. levéltár; Nádasdy levélt., 5. csomag, 1552 márc. 13.) 722. 1552. a) Hévvizek látogatása. (Sárkány Antal levelében említve.) T. T. 1910., 522. — b) Alsómislyén, Kassa közelében, van egy Koselka nevű melegforrás, mely már Kiss Ferenc végrendeletében (1552.) említve van („in termis Myslensibus“; Kassa város titkos levéltárában, Y. Kiss, No. 2. — PNG). 723. 1552. Ordo politiae. — Ez évben jelent meg I. Ferdinánd fontos rendtartása (Ordo politiae) Ausztriában, mely Magyarország közigazgatására is erős hatással volt. A rendeletnek közegészségügyre vonatkozó szakaszait Linzbauer már közzétette munkájában (I. 161.). Külön szakasz: szól az orvosokról és gyógyszerészekről (I. 165.), a bábákról (I. 167.), a céhekről stb. Vámossy (23. old.) szerint a rendeletben előírt honoráriumokat számba véve, a 16. század közepén élt magyar orvosok átlagos évi keresete 5472 békebeli forintnak (tehát körülbelül 11.000 koronának) felelt meg. 724. 1552. Orvosasszonyok. — Batthiány Ferenc egy „eszes asszonyembert“ küld Nádasdy Tamásné gyógyítására. (Orsz. levéltár; Nádasdy levélt., 5. csomag; 1552 okt. 3.). 725. 1553. Pestis (Erdélyben). — a) „Pestis... totam Transylvaniam afflixit, quae in Barcia in 4. aut 5. annum duravit“. (Hinc der grosse Sterb dicta.) T rausch, I. 59. — b) „Anno domini 1553 pestifera lues, quae regna vicinorum Getarum iam olim misere vexaverat, 28. Julii Barciam et primo civitatem Coronensem invasit, horribiliter praesertim in iuniores grassata 21. Februarii anno sequenti conquievit. Aiunt, 4000 ex suburbiis, computando autem etiam plures esse exstinctos“. (Quellen, V. 6.). — „Ne quid malorum deesset, pestis quoque totam Transsilvaniam afflixit, quae in Barcia (Bárcaság) in 4. aut 5. annum duravit“. (U. o. IV. 80.) — Brassóban 5000 ember halálát okozta (u. o. 404., 490.). Lásd még: Lauschmann, 20. 726. 1553. Sebészek. Honorárium. — Nagy csaták és ostromok után a megsebesült vitézek orvosi kezelésének díját a királyi kincstár fizette. Némelykor az így kifizetett összeg igen tekintélyes volt (L. az Eger várának ostroma, 1552, után kelt érdekes limitációt: T. T., 1888., 388., mely egyúttal betekintést enged a súlyos sebesülések után fizetett sebészi honoráriumok dolgába is).
