Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 163 pusztító istennőjét, Labartu-t, is lovon száguldva ábrázolták, két kezében kígyót, vagy „férget“ tartva (v. ö. az istennő képével: Magnus, Sechs Jahrt., 8. old.) A fekete lovast választotta Herczeg Ferenc is hasonló című darabja kiinduló pontjául (I. felvonás, 7. jelenet), hol azt mondja, hogy 1848-ban, mikor a szerbek egyik bánáti sváb városunkat (Versecet'?) készültek megrohanni és kirabolni, holdvilágos éjjel a város melletti hegyen megjelent a fekete lovas. Nem tréfa ez! — mondja az egyik szereplő — „megboldogult apám sokszor mesélte, hogy az 1785-iki török veszedelem is úgy kezdődött, hogy egy fekete lovas ment végig a városon ... Az 1814-iki ínségkor is emlegették.“ Itt tehát már nem pestisdémonul szerepel a fekete lovas, hanem általánosságban, mint valami nagy csapás közeledtét jósló ominózus szellem. 657. 1537. Köztisztaság Sopronban: „Ferner ist Einer Ehrsamen Gemein Bitten und Begehren, dass man mit jedem Viertljahr der Vorstadt mit Ernst verschaffe, dass sie die Passen und ausgeführten Wege bei den Thören, in den Gassen und anderswo, machen und verbessern, und zuvor dass die Reihen zumal in der Potschigasse, auch in andern Gassen nicht veroaut, sondern geräumt werden, damit das Wasser seinen Ausfall haben mag, und die Gassen desto sauberer bleiben mögen; Es soll auch weder Mist noch Koth in der Stadt und Vorstadt vor die Häuser geschlagen, .sondern ausgeführt werden, wie den solcher Unlust in der Neugasse bei etlichen Häusern, auch bei dem vordem Thor, und an andern Orten gesehen wird. Dabei soll man verbieten, den Mist oder Koth nicht zunächst bei den Thoren abzulegen und den Weg hiedurch verzofern, wie bei dem Schanzer- und Potschithor geschieht, sondern Mist und Koth soll an ausgezeigte, gewöhnliche Örter geführt werden, zum Brückel bei den dreien Kreuzen.“ (Sopron Mon., 1890., I. 16.) 658. 1537. Prostitúció. — Kurválkodó életet folytatók feljelentése a hatóságnál és házbafogadásuk tilalmazása Körmöcbányán: 1. Corp. Statut., IV. (2.) 74., 67., 68., 74. 659. 1537. Hess János brassai sebész, 1537—1540 közt. (Többször említve: Quellen, II. 520., 630., 650., 693.) 660. 1537. Szem,étkihordásra vonatkozó intézkedések Sopronban: Corp. Statut V. (2.) 26. 661. 1538. Húslátók. — Sopronban elrendelik, hogy mivel a két hatósági húslátó hanyagul végzi a mészárosok ellenőrzését („nit weiss man aus was Ursachen“!) még egy vagy két polgár rendeltessék ki melléjük. (Corp. Statut. V. [2.] 29. és Szádeczky, I. 115.) 662. 1538. Olaszok. — I. Ferdinánd király nyílt levélben (patentes) engedélyezi, hogy Adornus Jeromos páviai orvos (honorabilis Hieronymus Adornus, medicus Papiensis) Brodarics István váci püspökhöz vagy bárhová Magyarországon szabadon elmehessen, betegek kezelése végett. (Egyháztört. Emi., III. 263.) 1535-ben mint János király kancellárjának orvosa említtetik. Politikai működéséről lásd Óváry, I. 66., 67. 663. 1538. Adrianus (Hadrianus), János király orvosa, 1538-ban részt- vesz egy a király által rendezett hitvitában (W., II. 65., D., 240.), melybe Rezenei János orvosdoktor is beléelegyedik. Adrianus mint „archidiaconus Dobocensis, medicinae doctor et Johannis I. regis Hungáriáé archiater“ említtetik. A vita lefolyásának részletes ismertetését lásd Heltai „Háló“ című munkájában 55—59. old. (Betűhű kiadása Trócsányi Zoltántól: Régi Magyar Könyvtár, 36. kötet.) Lásd még róla Quellen, II. 412. (két helyen), 11*
