Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár (1000—1700). 1. 1000. Lepra. Szt. Lázár szegényeinek esztergomi ispotálya (xcno- dochiuma). — A MOE I. 174. oldalán erről mondottak és a Linzb. I. 1. oldalán Toldy után közölt pozsonyi krónika adatai még1 kiegészítendők Zub- riczky (13—19.) következő megjegyzéseivel:1 A Chronicon Posoniense nyomán Knauz is szt. Istvánnak tulajdonította a Cruciferorum S. Lázári, vagyis a Lázár-lovagrend esztergomi házának alapítását, mert ha Pray és Toldy aversorumot olvasnak is a szövegben, a kézirat cruciferorumot ír. Knauz azonban tévedett, mert a Lázár-lovagrend szt. István idejében még sehol sem létezett. Hogy szt. István az augsburgi csata után (955.) visszatért magyarokat ide záratta volna s ezért hívnák őket Zent lasar zygininek, lehet késői gúny, de nem történeti igazság.2 Nem is gondolható, hogy egészséges embereket büntetésből poklosok közé zártak volna; különben is az illetők szt. István idejében vagy nem éltek, vagy akik éltek, élemedett aggok lehettek. 1233-ban Endre király egy okmányán tanú a magister s. Lázári de S try gonio. IV. Béla 1256-ban Szigfrid comesnek ad többek közt egy, a szt. Lázár-lovagoktól megvett szőlőt. 1272-ben egy okmányon szó van a szt. Lázár-egyház földjéről. 1330-ban János nádor oltalmába veszi a fratres ordinis militiae s. Lázári Jerosolimitanit. De IX. Bonifatius 1398-ban már kánonilag egyesítettnek mondja nemcsak a buda-felhévizi Szentháromság-egyházat és az esztergomi szt. István János-lovag-kórházat, hanem az esztergomi szt. Lázárt is. Nálunk tehát a János-lovágóknak való átadás hamarabb bekövetkezett, mint külföldön. Mindazonáltal 1404ben Zsigmond király egy ítéletében szó van még a Lázár-rendnek egy Mihály nevű papjáról. Az esztergomi poklosoknak és a Lázár-rend esztergomi poklosházának kifejezett nyoma nem maradt. Gothában és Lentiniben (Szicília) a Lázár-lovagok nem-leprás betegek kezelését is átvették ugyan, de mert Esztergomban a János- lovagoknak is volt hospitaléjuk, nyugodtan gondolhatjuk, hogy a Lázárlovagok ottani háza poklosokat ápolt. — A leprosoriumok belső szervezetéről, életéről, szabályairól s a bennök megvalósított szellemről még a következőket kell tudnunk: Az említett lovag- és szerzetesrendeken kívül nagyban és egészben a szt. Ágoston-szabályt követő testvérületek kezében volt a ház vezetése. 1 A nagyszámú forrásidézet az eredetiben nézendő meg! 2 A Szt. Lázár szegényei szóról 1. MOE I. 174. — A leprásokat már 1146-ban lázároknak (lázári) nevezték (Du Cange V. 49.) = a németalf. lasers, laserie, lazery (morbus scti Lázári vagy morphea) a 14. században. Különben a luetikusokat is így nevezték olykor-olykor. (M. K. Gy.) Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. TU. 1
