Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
140 Magyar orvostörténeti adattár 550. 1516. Ónedények ólomtartalmának megállapítása és ellenőrzése. — A Szepességben elrendelik, hogy a cinöntőmesterek minden kezük alól kikerült edényre kötelesek rányomni bélyegzőjüket s az ónedényeknek nem szabad 25%-nál több ólmot tartalmazniok. A városi tanács évenkint két tanácstagot választ, kik minden négy hétben (eskü alatt) ellenőrzik a mesterek munkáját. (Linzb., I. 140.) 551. 1516. (?) Bezdédi Miklós (Nicolaus de Besdid)-nak„ Losonczi Zsig- mond orvosának („doctor ac phisicus domini Sigismundi de Losoncz“) latin levele a kassai bíróhoz és esküdtekhez; lásd T. T., 1897. 378. (Ezen Bez- dédiről Weszprémi, IV. 14. azt mondja, hogy Bereg- és Ugocsamegyébeu birtokai voltak, melyek miatt a szomszéd birtokos családokkal, a leleszi konventben levő iratok tanúsága szerint, 1515—1520. között pőréi voltak.) 552. 1516. Czottmann Bertalan kassai gyógyszerészről lásd: MOE, II. 87. és Baradlai, I. 472. (a névmutatóban). 553. 1516. Tárgy (táragy) — betegség. — A Szelestey-féle ráolvasásban, melyről lásd MOE, II. 311. és köv. old. 554. 1516. Pestis. Smaragd. Manardus. — Thurzó Elek kérdést intéz a Budán működő Manardushoz, hogy mitévő legyen a pestisveszély elkerülésére? Manardus válaszában (Epist. Medicinales, lib. V., epist. 3.) kiemeli a tisztaságnak és a szervezet épségének nagy jelentőségét. A tisztaság fogalmába a belső tisztaság is bele tartozik; ezért az ártalmas nedvek kiűzését, hashajtást, érvágást és izzasztást is megkívánja. Először hat uncia vér leboesátását javasolja, aztán a szervezet kiöblítését teával, majd a negyedik napon hashajtást aloéval, rheummal vagy scammonium- pilulák által; még a hánytatás is hasznos lehet. Belsőleg valódi smaragd porát is rendeli (v. ö. „Mátyás király gyógyszere a pestis ellen“ c. értekezésemmel, MOE). Különös gondot fordít a diétára. Az emésztőszervek működését az ételeknek tormával való fűszerezésével, a szervezet ellenállóképességét pedig a bőrnek borral való mosásával és olajos bekenésével fokozza. A nappali alvás, a harag, lárma, közösülés kerülendő. Fontos a tiszta lakás is, mely utóbbi távol legyen az árnyékszéktől. (Manardnsnak ezt a latin nyelven írt levelét Niccolo Lorenzini, a firenzeiek javára olasz nyelvre is lefordította, 1576.). Herczegh Árpád: Manardus levelei. (Orv. Hetilap, 1927. 748.) 555. 1517. Rokonok közti házasság. — „Ha a férj és feleség közt, nem tudott rokonság vagy sógorság miatt, elválás jő létre: akkor az asszony mind hitbérét, mind jegyajándékait kinyeri a férjtől; (házasság alatt) nemzett gyermekeik is mindkét szüléik javaiban s birtoki jogaiban örökü- lési jogon maradnak . . . Mindazáltal, ha a házasság tudva s a vérek vagy azok után örökösödni kellők tiltakozása ellenére köttetett s azután elválás következett, vagy nem következett: a házasság alatt nemzett magzatok azon szülék javaiban s birtoki jogaiban nem örökösödhetnek; . . . azonkívül az asszony hitbérét elvesztendi s csak jegyajándékait vehetendi férjétől vissza. . . Mert a vérrokonság, az egyház s országunk törvényei szerint is, negyedik iziglen bezárólag, a házasságot tilalmazza.“ (Werbőczy, 187—189.) 556. 1517. Elmebajok. — „Az őrjült, esztelen és megtébolyodott fiák, mivel úgy tekintetnek, mint kik soha sem jutottak el az értelmesség és tökéletes kor éveire, soha fel nem szabadulhatnak az atyai hatalom alól. Szüléik ennél fogva minden igazságos és becsületes dologra kötelezhetik őket és nyilvános szükség esetében jószágaikat is elidegeníthetik.
