Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 133 illető háztulajdonost terhelték) nem késett. (Jurkovich után, kinél a forrásutalások is megtalálhatók.) 520. 1506. Városi orvosok. — András med. doctor, Nagyszeben városának fizikusa, 75 frt évi fizetéssel; 1524-ben János (Dr. Johannes) követi őt hivatalában, 1526-ban pedig dr. Johannes Italus, ki már kétszer annyi fizetést kap. (Sigerus, II. 83—84.) 521. 1506. Syphilis. Gyógyszertári tévedés. — Stainpeis Márton bécsi tanár említi „Liber de modo studendi seu legendi in medicina“ c. 1517-ben megjelent munkájában (p. 34.): „Anno salutis 1506 contigit in civitate una in metis Ungariae, ut unus medicorum scripserat in apothecam uni unum medicamentum acutum corrosivum in una specie mali Francorum et alter medicus ordinavit potum unum digestivum vel laxativum cuidam nobili viro de curia magni principis in eandem apothecam; et datum erat medicamen acutum corrosivum servitori nobilis viri de curia magni principis, et illud nobilis per os assumpsit et mox mane mortuus fuit; et potum nobili ordinatum alter famulus alteri domino, qui una specie mali Francorum laboravit attulit. Hunc casum quidam vir fide dignus artium et iuris pontificii doctor, anno iam dicto retulit, qui etiam conductui funeris nobilis viri interfuit.“ 522. 1507. Húsvizsgálat, mészárosok ellenőrzése és húslátók Sopron városában; lásd: Corp. Statut., V. (2.) 12. és Winkler 37. (hol a 18. század végéről fennmaradt hivatalos húslátó-utasítás is bővebben ismertetve van). 523. 1507. Ispotály Miskolcon. — Szirmay Mihály és Horváth György bizonyos földjeiket és szőllejüket a mindszenti ispotálynak s a vele kapcsolatos egyháznak hagyományozzák, kikötve, hogy lelki üdvösségökért misét szolgáltassanak. (Szendrei, Misk., II. 137.) 524. 1507. Szemét ház elé öntésének tilalma és szemétlerakóhely kijelölése Sopronban: 1. Corp. Statut. V. (2.) 12., 13. 525. 1508. Törvényszéki. Stuprum violentum. Bestialitas. . . . „Ordinatum est, quod aliquis filiam alterius virginem aut sororem violenter opresserit et deturbauerit, ex tunc birsagium soluat florenos tredecim.1 Si vero violatam puellam ad se maritus recipere vellet, et e conuerso puella cum marito manere non vellet, soluat birsagium solum quattuor florenorum, prius autem soluebant florenos 12.“ . . . „Heretici vel opera illorum exercentes, consanguineos usque ad tertium gradum opprimentes vel violantes siue etiam cum brutis vel aliter qualitercumque heretica prauitate se defedantes sine misericordia aliqua vt hactenus consuetum fuit Ignis Incendio comburantur.“2 (Corp. stat. I. 172. Fogaras.) 526. 1508. Pestis (Dunántúl.) — Lásd Kayar Istvánnak erről szóló levelét, melyet (Podhraczky után) közöl Linzb., I. 133. — „1508-ban a pestis pusztított hazánkban, oly iszonyúan, hogy még a század végén is megemlegették az emberek“. (Valentinelli: Bibliotheca manuscripta ad S. Marcum Venetiarum, IV. köt. 289. Récsey Viktor Gaziusról szóló értekezése, 11. lapja után idézem.) 527. 1508. Alkoholizmus. — A ferencrendi szerzetesek Székesfehérvárott törvényt hoztak, mely a részeg szerzetesre három napi kenyéren és vizen töltendő böjtöt szabott s azonkívül a kolostor mindegyik szerzetesé1 Hasonló bűntetteket hazai törvényeink halállal büntettek, 1. szt. László I. V. 32., 1514:47. t.-c., 1522:36. t.-c. 2 V. ö. 1462:2. t.-c. 14. §.; 1495:4. t.-c. 13. §. a H. K. J. R. 14. c. 6. $.
