Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
134 Magyar orvostörténeti adattár nek 25 ütést kellett reámérnie. Ezt a kemény büntetést csak a provinciális engedhette el. (Karácsonyi, Fer. I. 80.) 528. 1508. Személyi adatok. — a) Magister Michael Sartoris ex Premarthon (eltorzított néven Preimethon, Premathon, Premertonn, Pre- martban = Peremártoni) másként Michael Pannonius, artium et medicinae doctor, ki Ferrarában szerezte a doktorátust, a bécsi egyetem orvosi karának dékánja, rektora stb. volt s 1528-ban halt meg. Számos reá vonatkozó adat: Acta Vindob., III. 348. (a névmutatóban, Sartoris alatt) és S eh rauf, 401. 1500-ban és 1504-ben a bécsi egyetem magyar nemzetének prokurátora (Aschbach, II. 449., 458., 459.). 1521-ben háza van Bécsben, a Graben-en (Schwarz, Gesch. 82.) — b) Ferenc „physicus“ (Brassóban?) Bologa, 42. — c) Magister Matheus (egyik helyen Mathias) Lachenperger (Lachemperger) ex Posonio, a bécsi orvosi fakultás tagja (Acta Vindob., III. 75. és Schrauf, 49., 264.) — d) Mihály budai gyógyszerész fia Boldizsár beiratkozik a bécsi egyetem magyar burzájába (Schrauf: 163. old.). — e) Joel Ferencről, a nagyszőllősi születésű greifswaldi tanárról 1. a MOE, I. kötetében (9., 10., 217.) mondottakat. Ezen a néven tulajdonkép három orvost ismerünk: az első, ki mint magyarországi eredetű, leginkább érdekel bennünket, a most említett (hármuk közt a legkiválóbb) Joel Ferenc („primus“, 1508—1579.), kinek munkáiról és életéről jól tájékoztat Linden. 288. és Hirsch, III. 400. Ezen Joel munkái felölelik a korabeli orvosi tudomány egész területét s különösen érdekes az 1571-ben tartott vitairata: „De Paracelsicis questionibus“, melyben keményen megtámadja az „ördöggel szövetkezett“ paracelsistákat, különösen pedig* Thurneissert s ebből azután hosszabb irodalmi civódás támadt kettejük között. Paracelsusról többek közt azt mondja, hogy a kardja markolatába zárva állandóan magával hordozta az ördögöt. (Talán Joelnek ezen irata volt az eredő forrása azoknak a furcsa, a mi Hatvaninkra emlékeztető legendáknak, melyek Németországban és nálunk is a szepesi és erdélyi szászok közt elterjedtek Hohenheim ördöngős voltáról?) Egy-egy értekezést írt a chinakér égről, a sarsaparilla gyökérről (syphilis!), a Pharmacopoea Lubecensis-ről stb. is. Fia (ugyancsak Ferenc, 1564—1601.) stralsundi városi fizikus, unokája (szintén Ferenc, 1595—1631.) greifswaldi egyetemi tanár, Fülöp Gyula herceg és XIV. Bogislav házi orvosa. (V. ö. Köbért, 14—23.) Joel primusról lásd még: Schönfeld TV.: Franciscus Joel, ein Greifs- walder Professor der Medizin, Stadtphysikus u. Apotheker; sein Leben u. sein Werk (Dermatol. Wochenschrift, 85. [1929.], 1265—1275. old.). 529. 1508. Gazius Antal életéhez. Gazius Antal (Antonio Gazio vagy Gazzo), vándor humanista és orvos, kinek rövid életrajzát Weszprémi (III. 110.) adja, Vedova szerint nem Cremonában, hanem Paduában született, 1461-ben s ugyanott habilitáltatott 1485-ben. Ezen a híres főiskolán ismerkedett meg több fiatal magyar főúrral, többek közt valószínűleg a Thurzókkal is. Hogy melyik évben került hazánkba, nem bizonyos, de az kétségtelen, hogy 1508—1511 közt itt tartózkodott. Egyik értekezésének 23a. Joel Ferenc nagyszőllősi születésű greifswaldi tanár öregkori arcképe.
