Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

91

334. 1450. Kórház Sopronban. (Egy Raidel Péter nevű soproni polgár és felesége által kiállított okiratban van róla szó.) Házi Tört. I. (3.) 296. — Ugyanitt a 395. lapon, gróf Fraknói Pál özvegyének 1452. évi végrendeletében a kórház papjáról (der pharrer aus dem Spital) és a kórház építkezéseire való 30 font pfennig hagyományozásáról is szó van.

335. 1450. János orvos (Hanns Artzt), ki úgylátszik nagyon veszekedős, természetű ember volt, kötelezi magát, hogy Sopron város közönségével békében fog élni. Házi Tört. I. (3.) 281.)

336. 1450. Puch Farkas mester (maister Wolfgang Puch) Pozsony városának fizikusa 1450/51-ben. Említve van a város számadó könyveiben. (Ortvag, II. [2] 46.) 1458-ban l^anonoki címe van (V. 24, hol fizetése is. említve; ugyanebből az évből való Weszprémi IV. 222. és köv. adata, melyben mint „Wolfgangus, socius et eoncanonicus capituli Posoniensis“’ van említve.) 1454-ben „Meister Wolfgang doctor medicine und korher zu prespurg“ két másik pozsonyi pappal részt vesz egy végrendelet megszerkesztésében. (Ortvag, III. 258.) Talán ugyanaz a Volfgangus de Schom orvos, kiről 1458-ban és 1461-ben is történik említés s kinek sírkövét a pozsonyi szt. Flórián-oltárnál helyezték el (u. o. 259.).

337. 1452. Ispotály. — Újlaki Miklós Újlakon (ma: Illők) ispotályt alapít („Mindszent — ispotály“) s annak kegyúri jogát V. Miklós pápára s utódaira ruházza át, azzal« a föltétellel, hogy a pápák által odahelyezett priorok és káplánok az újlaki pap ellenőrzése alatt fognak állni. (Fessler: IV. 1181.)

338. 1452. Kórházak és szegényházak. — A budai Szentlélek-kórkázról (hospitale sancti Spiritus), az erdélyi sz. 1. kórházról (hosp. s. Spiritus de Septem Castris vagy domus de Cibinio), továbbá az esztergomi domus seu hospitale s. Spiritus de Castro Mariae in provincia Bursiae Strigonien. ordinis s. Spiritus-ról lásd M. Tört. Tár, IV. 1857., 238., 239. (egy 1600-ból való római kódex adatai alapján). A budai hospitale procurátora 1452-ben Pál prépost és veszprémi kanonok. Ezenkívül még több szentlélek-ispotály volt Erdélyben, nevezetesen Baiersdorfon 1519-ben, Zeckel (sic) és Vásárhelyen 1510. — „Ungariae regis Ladislai donatio hospitali“ (u. o. 251.), részletesebb ismertetés nélkül.

339. 1452. Pestis Spanyol-, Németországban, Flandriában, Konstantinápolyban, Magyarországon, 1452—54-ben. (Schwandtner: Script, rer. Hung., 1766., III. 209. — Lersch, 188.)

340. 1453. Pestis. — „Anno Domini 1453. in hac civitate [Lőcsén] et locis adiacentibus, a festo corporis Christi usque ad festum Sancti Galli, peste inguinaria, circiter tria millia trecenti hominum decesserunt.“ (A lőcsei templom falán a 18. század közepén még olvasható felirat. (Schwandtner, I. 885.)

341. 1454. Leprosorium. — A besztercei (erdélyi) domonkosoknak valaki egy rétet ajándékoz, mely a „leprások (vagyis a leprosorium) mögött“ van — unum pratum retro leprosos. A leprosorium a városon kívül, a kertek közt volt. (Müller: Hosp., 23., 24.)

342. 1454. Zsidó empirikusok. — A bécsi orvosi fakultás és egyetem tiltakozó levele V. László magyar és cseh királyhoz bizonyos (magyar- országi1?) zsidó empirikus ügyében, ki a király oltalomlevelével Bécsben letelepedett és ott orvosi gyakorlatot folytat, „daraus... grosz schmach- heit... entspringt, das ain Jud, Gots und des heiligen kristengelaubein