Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
92 Magyar orvostörténeti adattár veindt, mit und pey uns offenlich erczney phlegen sol“. A király a következő év (elején?) felel a fakultás írására, de a királyi irat, sajnos, elveszett. (Acta Vindob., II. 74—76. és IV. 607.) 343. 1454. Pestis. — „Saevissima pestis, quae vulgo Magna appellatur (der Grosse Sterb).“ Quellen, IV. 75. és Schwandtner, I. 886. 344. 1455. Pestis Horvátországban (Zágrábban): Tkalcsics, II. 246. 345. 1455. Pestis Erdélyben. Kapisztrán gyógyításai. — a) Hunyadi János kéri Kapisztrán Jánost, hogy jöjjön sietve Hunyadra, hol menye (Brankovics György szerb deszpota leánya, Hunyadi László jegyese), pestisben fekszik s két bubója van. (Bölcskey: II. 249., III. 459.) Ugyanezt kéri pár héttel később (okt. 2.) Szilágyi Erzsébet, de Kapisztrán nem ment oda, mert időközben a beteg meghalt. (U. o. II. 254., 473.) — b) Capistranói szt. János mindig nagy örömét lelte a betegek gyógyításában. A súlyosabb állapotúakat naponta kétszer látogatta s a pestises betegektől sem irtózott, kiknek lakásába senki sem mert különben belépni. Ápoló hiányában ő maga vetette meg ágyukat, genyes sebeiket kimosta és bekötözte, mit társai nem egyszer megilletődve s szégyenkezve néztek. Több helyen ispotályokat alapított a szegények gyógyítására. Ha prédikálásai közben olyan városokra akad, hol a betegek kellő gondozásban nem részesültek, addig nem nyugszik, míg annyit össze nem koldul, hogy azon kórházat lehet építeni. Gyógyításainak sikerét mindég szt. Bernardino di Siena ereklyéjének tulajdonítja, mellyel a betegeket érinteni szokta volt. Magyarországi és külföldi gyógyításait részletesen tárgyalja, bőséges irodalmi utalással, Bölcskey u. o II. 471—474. Lásd továbbá MOE., I. 83., II. 9. és 285., hol egyszersmind a „Béka“ betegségnévről, a béka (varangy) s az uterus közti kapcsolatról és a békanyelésről is szó van. — c) Török János: Hazánk, 1858., I. évf. 392. azt írja, hogy Kapisztrán Hunyad- várába siet, hogy Cilley gróf (?) leányát megmentse a pestistől, azzal az erős hittel, hogy habár a (leányt, addig, míg odaér, el is temetnék, ő feltámaszthatná halottaiból. — d) Az 1523-ban megjelent „Vita et gesta beati Johannis de Capistrano“ c. munka (v. ö. Apponyi, I. 142.) egyes fejezetei szintén bőven tárgyalják Kapisztrán gyógyításait és a sírjánál történt csodás gyógyulásokat (cap. XX. De miraculis perpetratis post obitum. Et primo de multis paraliticis, claudis, mutis et cecis liberatis. Deque aliis infirmitatibus multis a plerisque fugatis stb.). — e) Wassan János, a magyarországi szerzetesek vikáriusa, 1460-ban levelet intéz Ozoráról Baptista de Levantóhoz, melyben sürgeti Kapisztrán János kanonizációját, elősorolja a szentnek érdemeit, a magyar nemzetnek tett szolgálatait, többek közt a következőket írván: „Quam stupendis autem miraculorum prodigiis Dominus dilectum servum suum (Kapisztránt) post solutum carnis debitum (halála után) mirificaverit, testis est ferme tota Hungária, quin ad ipsius invocationem ceci visum, surdi auditum, claudi gressum, contracti et aridi motum, mortui vitae presentis usum et ut brevi perstringam sermonem, omnes male habentes salutis antidotum gaudent se recuperasse: unde omnes uno ore vociferant, talem ac tantum virum merito canonisan- dum et cathalogo sanctorum ascribendum“ stb. (Mircse, 29. — Ebben a kis füzetben számos magyarországi eset van felsorolva, melyben a Kapisztrán líjlaki [— illoki, a Szerénységben] sírjához vándorolt beteg magyarok visz- szanyerték egészségüket, csak úgy, mint azok, kik annakidején boldog Margit vagy szt. László sírjához zarándokoltak.) Lásd még: Hecke József: Acta Scti Joannis Capistrani (I860.). — f) Gyógyító műveletei közben
