Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

84 Magyar orvostörténeti adattár kit mint leprára gyanús embert, a tanács kórtéré erre nézve megvizsgál­tak, nem bélpoklos. Az orvosi vizsgálatért, reájuk való tekintettel, keve­sebb honoráriumot kértek, mint amennyi szokásos. „Vnsrer dienst beuör. Als ewr weishait vns geschriben hat von wegen des Taman, der verdacht ist warden von der ausmerkchigung wegen, vnd peten, das wir denselben solden besehen, den haben wir mit vleys nach inhaldung vnsrer schritt beschawt vnd haben denselben Taman erfunden vnschuldigen des préchen. Auch hab wir durch ewrer erberkait willen vön im wol mynner genamen, dann es gewanhait ist, als er ewrer erberkait das wol erczellen wirt. Geben ze Wienn, des nächsten samstag vor vnsrer Frawn tag, als sy ist gepareu warden, anno etc. XXVII0. — Maister Cristan vnd maister Hanus Aygel, in der erczney lerer vnd purger ze Wienn.“ (Ezen Aygelről számos adat található: Acta Vindob., I. 17., 19., 20., 22. stb.) — b) A soproni levéltárban még egy hasonló lepra-vizsgálati bizonyítvány található (1418-ból), melyen szintén Keresztéig orvosdoktor neve olvasható s következőleg hangzik: „Equum et iustum esse videtur, ut peritorum sentencia in singulis dili­genter requisitis veritatem enunciet, qua de re ego Cristianus arcium magister et medicine doctor a nonnulis diligenter requisitus, an domina Kondiéin filia Loseryn de Nova Civitate leprosa existat, an ne; volens in hoc singulam veritatem enucleare, per presentes notum facio, quod pre- fatam dominam Kondiéin, quam in meo examine habui diligenti, leprosa non est, neque ob lepre disposicionem ab hominum consorcio est reicienda, quamvis aliqualiter disposicione previa ad lepram disposita existat. In quo­rum testimonium hanc litteram per mei sigilli impressionem roboravi. Datum Wienne, anno domini etc., XVIII°, die XXIIIImo mensis Januarii.“ (Sopron tört., I. [2.] 340., 132.) — c) A kolozsmonostori apátság ez évi vagyonjegyzékében olvassuk, hogy Henrik apát az apátság egyik becses zsoltáros könyvét megsemmisíttette, azon a címen, hogy azt a bélpoklos János diakónus használta s így esetleg valakire a könyvről reáragadhat a baja (A pannonhalmi szt. Benedekrend tört., XII. B. [1912.], 82.). 296. 1427. Ispotályok. — Vépi Péter nagyváradi olvasókanonok a váradi iskola mellett ispotályt (hospitale) alapít (Békefi: Kápt., 400.), szint­úgy gróf (?) Koháry István Polomkán (Linzb. Eg., 22). 297. 1428. János, kolozsvári plébános, az orvostudományok doktora. (Magyar Sion, IV. 1866., 561.). 298. 1429. Kórházak. — Hoenauer Márton kéri a sopronvárosi tanácsot, hogy a király által a budai szt. Erzsébet-kórház építésére átengedett 400 aranyforintnyi szentgyörgynapi adót késedelem nélkül küldjék meg (Az eredeti levél szövegét 1. Vitéz Házi Jenő: Sopron sz. k. város törté­nete, 1923., I. [2.] 377.). 299. 1430. Dabi Mihálynak, Zsigmond király udvari borbélyának, címere. — Zsigmond király zágrábi Dabi Mihályt azon érdemeiért, melye­ket különösen Zsigmondnak az egyházszakadás megszüntetése céljából Német- és Franciaországon, Lombardiában, Angliában és Arragoniában tett utazásai alkalmával szerzett („lateri nostre maiestatis iugiter ac sine intermissione adherendo, cum omni sinceritatis zelo et sollicitudine inde­fessa cum sudorosis suis laboribus“, ahogy az 1430 január 8-án Pozsony­ban kelt adományozó királyi oklevél mondja), a címeradományozással egyidejűleg nemességre is emelte s így ez az armális a Zsigmondkora- belieknek azon kisebb csoportjához tartozik, mikor egy „e conditione igno-

Next

/
Thumbnails
Contents