Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Régi magyar gyógyszerészekről és gyógyszertárakról
76 Régi magyar gyógyszerészekről és gyógyszertárakról A 16. és 17. század folyamán már nagyon gyakran találkozunk főuraink háztartásában a nádmézzel és a cukorkándi-xal (vagyis a fehér kristályos cukorral) s ezt mindig a gyógyszerészek szolgáltatták. Nekik a cukor fontos jövedelemforrásuk volt s ebből érthető, hogy például a budai gyógyszertárakban — a 18. század közepén — már jelentékeny mennyiségű cukrot találunk elraktározva. Az országos levéltárban levő pestisiratok (Acta pestilentialia) egyikéből is kiderül ez. Ugyanis az 1739-iki pestis idején Nicoletti orvos azzal vádolta Seyller budai gyógyszerészt, kinek két gyógyszertára is volt (az egyik a várban, a másik a Vízivárosban), hogy patikái hiányosan vannak fölszerelve. Erre egy külön bizottságot küldtek ki, mely leltározta a Seyller-féle gyógyszertárakban található árukat. A (nem teljes) inven- táriumból kiderül, hogy a Seyller-patikában többek ^pzt volt 84-féle Aqua,15 melynek némelyike igen furcsa nevű (Aqua embryonalis, Aqu. hirundinum, Aqu. carbunculosa, A. mastichina, A. nephritica stb.), továbbá 28-féle Confectio (cukros készítmények), 26-féle Electuarium, 35-féle Essentia (köztük Ess. asthmatica, E. terrae catechu, E. emetica, E. gummi ammoniaci, E. piperina cum castoreo stb.), ötféle Faecula, 22-féle Gummi, 15-féle Magisterium (M. cordiale, M. coraliorum, M. cranii humani, M. gummi guttae, M. eboris, M. jalapae, M. Jovis angi., M. mechoatan, M. mercurii vivi cum stanno, M. saturni stb.), 32-féle Massa pilularum. Azonkívül a materiáliák közt szintén akadt sok furcsaság, például Avena ex- corticata, Bufones exsiccati, szárított varangyos béka (93 darab!) Caput mortuum vitrioli (8 font), Castoreum verum (több mint 2 font), Corallia rubra (8H font), Cor. alba (6 font), Cortex chinae-chinae (2 font), Glacies Mariae (74 font), 10-féle Lapis (Lapides carminei, Lapis judaicus, vagyis Palesztinában található ásatag tengeri állatok tüskéi, Lapis de Tripolis stb.), továbbá 37-féle Species, 43-féle Spiritus compositus, 19-féle Trochiscus stb., stb. Legvégül következnek a „Varia extra ordinem“, melyekből szintén csak néhány érdekesebbet említek, ti. m. a Panis Cydoniorum, Lapides Cobra „oder Gifft ziehende Steiner“, azonkívül még „Rauch körzen (Kerzen) ausz dem Königlichen Kloster in Wien“ (15 darab) és végül egy mázsa finom s' ugyanannyi középfinom (mittelfein) cukor.16 A régi magyarok, ha valakiről azt akarták mondani, hogy nagyon okos ember, kinek sok minden van a koponyájában, azt mondták, hogy patika a feje, s ha a fenti tartalmas és változatos inventáriumra nézünk, el kell ismernünk, hogy ennek a mondásnak reális alapja volt. 1739-ben tehát már jelentékeny mennyiségű cukor volt raktáron a budai patikákban, pedig akkor még hazánkban sem gyártották azt, sőt még azt sem tudták, hogy a cukorrépában és más hazai növényekben ugyanaz a cukor fordul elő, mint a cukornádban (ezt csak 1747-ben derítették ki Marggraf vizsgálatai). A 18. század közepén már a mi gyógyszerészeinktől is megkívánták, hogy kellő mennyiségű és jóféle cukrot tartsanak, ez hozzátartozott a métierjükhöz. Ezért mondja a régi francia köz15 Ezek közt nem találjuk meg az Aqua reginae Hungáriáé nevét, újabb bizonyságául annak, hogy a „Magyar királyné vizét“ nálunk nem ismerték s nem rendelték (amint ezt más helyen bővebben is kifejtettem). 16 Ugyanezen aktacsomóban található másik okiratból kitűnik, hogy a pretiosákat külön szobában tartották, asztalokon („Auf 3 Tafeln viele Praeciosa“). Ezekre vonatkozólag már III. Ferdinánd (1644) elrendelte, hogy minden gyógyszer- tárban meg legyenek a leggyakrabban használatos pretiosák (unicornu, bezoár, margaritae, corallia, lapides pretiosi praeperati stb.).
