Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Syphilis-endémiák Magyarországon
70 Syphilis-endemiák Magyarországon és Versecen külön kórházakat építtessen s ezek élére két sebészt (évi 200 forint fizetéssel) állítson.11 % Ügy látszik, hogy a 18. század utolsó tizedében a bánáti syphilis észak felé, a színmagyar vidékekre is elharapódzott. Ezt bizonyítják az alábbi (az állatorvosi főiskola irattárából származó) okmányok, melyeket minthogy Linzhauer Codexéből hiányzanak, közlésre érdemesnek tartok. „Felséges Anstriai Fejedelem, Örökös Királyi Herczeg, Országunk Nádorispánja, a Felséges Magyar Királyi Helytartótanács Főkormányzója és Felséges Magyar Királyi Helytartótanács! A tisztátalan ragadó nyavalyába sinlődő lakosaink száma már any- nyira megszaporodott, hogy ha nagyon szorgalmatos gondoskodással ezen veszedelmes nyavalyának elei nem vétettetik, leggyökeresebb adózó népünk is utolsó nyomorúságra jutni kénytelenittetik és kevés esztendők elfor- gása alatt csaknem majd egész megyénkben annyira elterjed, hogy még gyógyításukhoz is kevés reménység nyujtattatik; a végett mi ezen ragadó betegségnek leghasznosabban lehető gyógyítása iránt kirendeltjeinknek meghagytuk, hogy ennek kiirtás iránt adják magok vélekedéseket. Meg is tették a mi helybenhagyásunkkal munkálkodásokat, melyet is alázatosan itt rekesztünk; abból bölcsen által látni méltóztatik Hercegséged és a Felséges m. kir. Helytartótanács, hogy ha nem ha (kincstárnak ugyan költségével), a megtett vélekedés szerint ezen veszedelmes nyavalyának elei nem vétettetik, külömben a meggyógyitásához semmi reménység sem lehet; mert eddig is ugyan orvosaink szorgalmatoskodtak ezen nyavalyának orvoslásában, ilyetén betegségben sinlődőknek adtak orvosságokat, de hogy senki hosszasabb orvosságra nem szorította, néki javaslóit és adott szerekkel annak rendi szerint nem élt és igy a nyavalyának gyökere benne maradván, ki nem tisztulhatott; de ha a megtett vélekedés szerint orvosok vigyázása alatt fog gyógyíttatni, ha maga nem akarná is, kény- telenittetni fog élni a kiszabott szerekkel, méltóztasson tehát Hercegséged és a Felséges m. kir. Helytartótanács népünknek ezen szerencsétlen veszedelmét méltó tekintetbe venni és ezen ide rekesztett kirendeltjeink vélekedését oly meghatározással helyben hagyni, hogy a kincstár költségével mindenek végbevitettetvén, a gyógyítások hasznosabban előmozdittatód- hassék, úgyis az adózó népnek költségével ugyancsak azon adózó népek fognak gyógyíttatni. Többire gratiájában ajánlottak szokott tisztelettel maradunk Her- czegségednek és a Felséges Magyar Királyi Helytartótanácsnak alázatos szolgái Szabolcs vármegye rendjei. Kelt Szent-György havának 16-ik napján, 1792-ik évben tartott nagykállai közönséges gyűlésünkből.“ 11 12 11 Hasonló csak lnetiknsoknak szánt kórházat külföldön, némelyhol a syphilis terjedésének már a kezdetén alapítottak. így Würzhurgban 1496-ban alapítottak kórházat a szegény luetikusok számára; Bamherghen 1497-ben létesült egy jól dotált Franzosenhaus; ugyanez évben Párishan is, a St. Gei’main des Prez külvárosban (Haeser). 12 Régi nyelvünkben a fertelmes és a tisztátalan annyit is jelentett, hogy „fajtalan, buja“. V. ö. tisztátalan személy: meretrix (Molnár Albert Bibliájában); „a tisztátalanság a mostani világban nem szurdék-vétek, hanem bimes és varrott ágyakban fődzik (Faludy)“; „parancsoló, hogy vinnék őtet a förtelmes házba“ (bordélyba) (Debreceni Codex) stb. A tisztátalan nyavalya és a förtelmes nyavalya tehát synonym jelentésű a később keletkezett bujakórsággal.
