Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Syphilis-endémiák Magyarországon
Sypliilis-endemiák Magyarországon 71 A folyamodványhoz van csatolva a kirendeltek véleménye, mely következőleg hangzik: „A tisztátalan nyavalyások eránt való vélekedés. Ezen fertelmes nyavalya12 mindeneknek tudtára oly szörnyen elhatalmazván és tsak ezen tekéntetbül is minden késedelmeskedésnek félre tételével, minden kigondolható szorgalmatosságot és orvoslást megkévánván, mivel a Physicus Jósa István úr által bényujtott projectumban megkévánt négy Ispitálycknak felállítása ezen felvett célnak elérését mind azért elegendőképpen nem teljeséttené, hogy az említett ispitályoknak felállítása s elkészittése hosszabb üdőt kévánna, az uralkodó, fertelmes nyavalya pedig mindjárt hozzáfogandó segedelmet várna, mind pedig azért is, hogy a tisztátalanoknak majdnem szerfelett való számára nézve, midőn minden helység 40, 60, 100 és több ily nyavalyásokat számlál, a projectált ispitályok soha annyira nem terjeszttethetnének ki, hogy ily nagyszámú sokaságot befoglalhatnának; annak okáért az említett négy ispitályoknak felállítása és a projectans physicus úrnak értelme szerint való elkészítése szükségesnek ítéltetik ugyan, de csak azon üdőre, midőn a nyavalyásoknak száma nagyobbrészint az egész vármegyében megfogyatkozna; addig is pedig, mig a négy ispitályok, melyekhez azonnal hozzáfogni szükséges volna, elkészülnének, úgy ítéltetik, hogy a k. semjényi ugyanazon physicus által elkezdett különös ispitálynak példájához képest egyenként minden helyiségek a doktorok és feltserek által megvizsgáltatván és a tisztátalan nyavalyában talált személyeket a vármegye quártélyházaiban, vagy ezeknek fogyatkozásával mérsékelt házbér adás mellett különös parasztházakban összerakván a vármegye cassájára gyógyítsák; mely módot az is javallani látszatik, hogy a betegek házaikhoz, atyjuk fiaikhoz s jószágokhoz közelebb esvén, örömestebb adják magokat az orvoslás alá; mind pedig az is, hogy élelmüket, ruházatukat házuktól megszerezhetvén, a cassát nem terhelik. Mivel pedig ezen munkára a négy járásbéli feltserek elégteleneknek tartatnak, az volna még az alázatos vélekedés, hogy a feltserek az eddig megkívánt angaricalis visitatiótól és relatiótól felszabadittatván, csak fél esztendei vagy esztendei ilyen munkára szorittassanak, az után pedig segedelmükre mindenik mellé egy, vagy ami jobb volna, két borbélyok mértékletes napi számok mellett csak azért is felvétetnének, hogy minden járásban egyszerre két vagy több helyeken is az orvoslásnak munkája elkezdődhetnék. Egyébiránt tartoznak a doktorok, a feltsereknek és felvett borbélyoknak írott tudósítást kiadni; ezek afelett mindenkor az ispitályok mellett lakván, azokat a feltserek minden hétben, a doktorok pedig minden két hétben egyszer megtekéntvén, minden gyűlés alkalmatosságával maguk béjelentéseit a ns. vármegyének megtegyék; egyébbaránt mindenekben Doktor Jósa úr projectumához tartván magokat. Végezetre hasznosnak, sőt szükségesnek ítéltetik az is, hogy minden ispitály mellé egy vármegye hajdúja rendeltessék. Ami pedig a patikáriusnak építendő alkalmatos házát illeti, ez iránt mind a rajzolást, mind a megkívánt költségek projectumát alázatosan ide zárván, úgy ítéltetnék, hogy a cassa terheltetését tekintetben vévén, elégséges volna ezen esztendőben csak az officinát, a matérialék kamaráját s a laboratóriumot felállítani; a többi részeit azon épületnek, mivel a mostaniban még maga ellakhatik, a jövő esztendőre halasztván. Költ Nagy- Kállóban 19. April. 1792. Az ki rendeltettek által m. p.“
