Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Zsidó orvosok a régi Magyarországon
Zsidó orvosok a régi Magyarországon 31 Hogy Bethlen Gábor mennyire törte magát egy ügyes törökországi orvos után, az kiderül portai követének, Borsos Tamásnak, egy 1618-ban hozzá intézett leveléből is. Azt írja urának, hogy Konstantinápolyban ajánlottak neki egy zsidó [Jakab nevű] orvost: „de az egy rossz, hazug, semmirekellő ember, az pénzt [t. i. a foglalót] elcsalá Kamuti uramtól. Annak bizony szándékomban nincs, hogy Erdélybe menjen. Énnekem semmi reménységem nincs, hogy a pénzt is megvehessük rajta. Ha doctorra vagyon ő nagyságának kívánsága, itt vagyon egy hispanus doctor, [talán az alább említendő Ribeira?] az ki sidó... Igen-igen summus philosophus, medicus, az deák szavak szájából való folyásán is gyönyörködik az ember, oly igen fődeák; az medicinában fődiscursusa, experientiája vagyon; kívánkozik Erdélybe menni. Most Gratzianus uram melléje vötte s elviszi vélle Molduvába. ítélem, hogy data occasione visitandi gratia Erdélybe bémegyen onnat. Az volna az doctor, nem az az czigán paraszt ember, kinek semmi discursusa nincs! Erdélybe hogy híre volt, lehetett, nem csodálom: inter coecos multos etc. Ez nem olyan“.31 Később el is fogatta „az rossz czigán, kurvafia, gubás Jakab doktort“, hogy visszavegye tőle a neki előlegezett száz forintot, közel egy hónapig láncon tartotta s csak akkor bocsátotta szabadon, mikor a pénzt megvette rajta. Erdélyben több híres spanyolzsidó orvos működött a 17. század elején, kiket név szerint is ismerünk. így az a „Riberius zsidó doctor“, kiről Kemény János is megemlékezik az önéletírásában, azt mondván, hogy ez és Scultetus (Schultz) német orvos, nemkülönben egy morvái névtelen orvos gyógyították utolsó betegségében a szegény Bethlen Gábort, kinek baján tanácskozva, szerencsésen össze is vesztek, more consueto.3- Riberius kétségtelenül a bevándorolt török zsidók orvosa volt, s neve vagy Riberion-ból vagy Ribeira-ból van latinosítva. Az időrendi egyezésnél fogva valószínű, hogy erre a Riberiusra vonatkozik Bethlen Gábor udvar tartásának az a följegyzése is, mely szerint „Anno Do. 1626, circa diem 10 febr. Kassán az zsidó doctor vejétől vásárolt ő felsége“ különböző szőve teket, melyek részletesen fel is vannak sorolva.33 Kívüle még három-négy spanyolzsidó orvosról van tudomásom, kik az erdélyi fejedelmek udvarában működtek: Leon (Árje-Jehuda), Siaa-ról (török néven: Nasr ad-din Tabib), kit I. Rákóczi György 1639 körül hívott udvarába Konstantinápolyból, s ki később a keresztséget is fölvette;34 Valerius Dávidról, ki előbb Gyulafehérvárott praktizált, később pedig ugyancsak az öreg Rákóczi pártfogásával a sárospataki iskolán a bölcsészet tanára lett;35 Szinán basa háziorvosáról (nevét nem ismerjük), kit Mihály oláh vajda elfogott és bár 45.000 tallért ajánlottak váltságdíja fejében, Báthori Zsig- mond fejedelemnek küldötte ajándékba, s végül Eleázárról. Ez utóbbi III. Zsigmond lengyel királynak volt az orvosa, s mikor Bocskai súlyosan megbetegedett, két meghitt emberét küldötte Zsigmondhoz a híres krakkói orvosért, „pro adducendo Medico Iudaeo Doctore, cuius nomen et peritia prolixa laude apud nos percrebuit“, írja róla a fejedelem, Zsigmond királyhoz Kassáról 1606 július 26-ikán intézett levelében. Eleázár csakugyan 81 Mikó: Erdélyi tört. adatok, II. 130, 179. 92 Rumy: Monum. Hong. II. 134. 93 Radvánszky: Udvartartás és számadáskönyvek, 374. 34 Lehet, hogy ez a Leon már azelőtt is ellátogatott néha Erdélybe. Haller Gábor 1637 augiisztusban írja a naplójában, hogy „Doctor Leóval gyógyíttattam magamat“. (Mikó: u. ο. IV. 41.) 35 ((Veszprémi. I. 196.
