Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
314 Régi magyar betegségnevek nyavalyának [t. i. a körömméregnek], mellyetis némelyek tyák-szemnek hí- nak, mikor illyen nagy mértékben vagyon, egyedül-való orvossága ez. (PP. Pax., 294.) *Új-termés: lásd Termés. Undokfolyás: blennorrhoea. (Horvát, 161.) Az „ondófolyás“ elferdített alakja. *Undok kelés: bubo; nyirokul irigyek gyulladása, dob. (Misk., Man., 250.) *Üszög, Üszög-gyermek: mola. Ha üszög gyermeket visel az aszszony ménében, az basa hirtelen fel-fuvodik. (Domby, Báb., 14.) Továbbá Weszpr., Báb. (1766.), 28., 29. *Ü1és: apoplexia? Tudom, hogy mind az ütés, rajta lévén az asszonyon, mind az folyosó és az orbáncz is, az három nagy nyavalya stb. (1690-ből. OSz., 1151. Folyosó címszó alatt.) Vad-hús: gangraena ; üszkösödés. Lásd Rák. Vadhús vagy hideg fene. (Enyedi, 52; Domby, 275.) Vad sömör. Egy 17. századi kéziratban olvastam. Semmiféle magyarázat nem volt hozzá. *Vak aranyér, (ellentétben a folyosó- val): Házi Orv., 4. *Vak köröm. Az mely embernek vak körmei vadnak. Az vak körmöt mindaddig vakard éles késsel, csak hogy szinte vért ne eresz belőle. (18. század; Ethnographia, III. 63.) V. ö. TSz. Vakseb: contusio (PP.), cicatrix (MA.). *Vak súly: haemorrhoides coecae; vak aranyér. A süly vak vagy fojó szokott lenni; a vak sülynek egy nevezetes oka a sok puha párnán ülés. (Nyúlás, 41., 131. stb.) V. ö. Süly. *Vak tetű. 1. A NySz. szerint „acarus“ (hozzáteendő: scabiei), „kraetzmilbe“, vagyis a rühatka. Ez azonban nem helyes, vagy nem minden esetben helyes értelmezés, mert péld. PPB. szerint vaktetü „szömöltsőnek neme, myrme- cia‘:. Hogy mit értettek ez alatt, kiderül Calepinus szótárából: Myrmeciae verrucae sunt, lupini amplitudine... sic dictae, quia formicae modo pungant, és Kraus magyarázatából: die sogen. Ameisenwarzen, besonders in den Hand- flaechen und unter den Fussohlen: von myrmex: man meint: wegen Form- aehnlichkeit; vielleicht mehr wegen Juckens u. anderen Unbequemlichkeiten? Ma is használja a nép („viszkete- ges bőrkeményedés a fagyott lábon“. TSz.) A régi orvosírók a condylomákat is myrméx-nek vagy formicá-nak nevezték. 2.) A kinek szemében vak tetü vagyon: melegítsd az faolajat, márts egy fürt gyapjucskát belé, és tedd az óra lukaban. és mind reá gyűlnek a gyapjueskara. (Orv. K., 47.) V. ö. Vizes tetű. *Vakütés: valószínűleg contusio; zúzott seb. Baróti Szabó D. Verskoszorújában (Kassa, 1786) fordul elő. *Vakondok-dagadás: abscessus; tályog. (1742; Misk.) Vakondoktiírás: nagyobb tarkófekély. (Orvosi Tár, 1842. 104.) *Vált ott gyermek: rhachitikus, angolkóros. A köz nép a magyaroknál váltott gyermekeknek nevezi az illyeket [t. i. a rhachitikusokat], kétség kívül olly vélekedésben lévén .felőllök, mellyel vágynak a svécusok, hogy az igazi gyermekek a gonosz lélek által el- tseréltettek. (1794; Domby, Orvosi tanítás, 541.) Váltott gyermek: rachitis, ánglus nyavalya. (Diószegi, 158.) [Domby helyes nyomon járt, mert a mi népünk valóban ugyanazt tartja, mint a svéd, a német, a délszláv népek stb., hogy t. i. az angolkóros vagy váltott gyermek olyanképpen jut a családba, hogy a boszorkányok, a Szépasszony és társai, az újszülöttet felváltják, az anya gyermeke helyébe a magukét teszik, az anyáét meg elrabolják. L. Kálmány Lajos nagy érdekű közleményét: Ethnographia, IV. évf., 1893. 235. és XVI. évf., 359.] *Ványaiak tánca: hányás? hasmenés? Veszelszki (105.) írja a gombák kedvelőinek, hogy éhomra ne egyék azokat, sört és hideg vizet ne igyanak rá, jól megfőzzék, sót, borsot ne kíméljenek, jóbort igyanak reá, hogy a Ványaink táncát elkerüljék“. Var: lásd Erdei var. *Veres daganat: phlegmone. (Misk., 85.) *Veresfekély : erysipelas ; orhánc. (Toldy, Üj. ad., 76.) Veres folyás: orbánc (a ném. rotlauf). Haiszler, 446. Veres futás: orbánc (a ném. rotlauf). Haiszler, 446. *Veres himlő [v. ö. franc, rougeole és olasz, rosolia]: morbilli; kanyaró. Veres himlő ütött ki rajta. (NySz., L, 1432.) Veres himlő után nem jó mindgyárást a szobából ki-vinni a gyermeket. (Csapó. 26. pont.) Veres himlő vagy kanyaró. (Csapó, Orv. K., 286.) Veres himlő: morbilli. (Rácz, Skárl., 4., 5.) József fiam itt. Brassóban, a vereshimlőben megbetege- dék. (Cserei, Hist., 432.) Veres kásahimlő: purpura. (Rácz. Skárl., 68., 69.) *Veresség: veres himlő? 1716-dik esztendőbe nagj njavalja jár vala az embereken. Veresseg az neve. Sokan holtak henne. (M. Nyelv, IV., 234.) *Vesztés: fascinatio; behexung; rontás (betegséggel). Vestesről: egy új fa-
