Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar betegségnevek 293 *Fekete sár: melancholia. Alma, téj, sajt és a sós hns ___ fekete sárt szerz ők, s lészsz melancolicus. (1770; Va- mossy, 105.) Fekete sár ellen: adj tentát inyja és szurokkal füstölled, míg kijobbul. (1564? Gyógy., 1880. 107.) (Az ecet) hivesit, soványit, fekete sárt készít (frigidat emaciatque, melancholiam dat); Mátyus, Ö és új diáét., IV., 278. Már Apáczainál (M. Encycl., 188.) is előfordul. *Felakadás: valami nemi baj, talán kankó. Fel-akadásról: ha tsak sertől vagyon, végy kevés sót a szádba stb. (Házi Orv., 29.) V. ö. M. Nyelv, IV., 88. Felcsattanás: kiütés a bőrön. (Enyedi, 62.) *F elcsattog (a himlő): felhólyagzik, felpattogzik (a Székelyföldön ma is így használják, 1. TSz.). Az himlő helye mindenütt felcsattogott, az nyak vápája is hasonlóképen. (1697; Vass, Napi., 258.) Felcsattagzása a szájnak. (Mátyus, II.. 260.) *Felenség: ? Az kis lyánkámat kileló a hideg.... Az nyaka penig.... felen- ségre marada, most is úgy vagyon. (Sz., 1881. 596.) *Felszalaszt (betegségből). Az kösz- vényből most szalasztott fel az úr isten. (1593; Kár. Oki., III., 574.) Félszeg: sánta. Caeterum charissime Dne Battya, wgy Jary ot Az Wyz mellet, hogy farba ne rwghyanak: ighen Erkewlchós nép wagyon Az fertő (= Fertő) mellet; reá tarttyak maghokat. En azt tanach (!) szerető Battyamhogy megh oltalmazd maghadat rwgastol, mert olly helen találhatnak, hogy fel szcgli lez (= léssz) bele, kywalkeppen ha Az ynadon esyk. (Dewherhegyi Ambrus levele Egerszeghi Mártonhoz, 1552 márc. 23. Orsz. Levéltár; Nádasdy Levéltár.) Fene. A fene ősi jelentése tulajdonkép farkas volt (az inárcsi Farkas-család ősei a 13. században még a Fene-nevet viselték: ugyanolyan állatnevet, mint a mai Bárány, Medve, Róka, Kos stb. nevezetű családok.) A bőrfarkas és a bőrfene stb. tehát synonym kifejezések. Lásd még Forró fene, Fenerák, Feneseb stb. Fene-rák: carcinoma. (Toldy, Üj. ad., 76.) Fene-rüh: lásd Gonosz rüh. Fene-seb. Com., Jan., 60. azt mondja, hogy Fene seb = cancer. Megjegyzendő azonban, hogy a középkori és újkor-elei orvosi nyelvben a cancer nemcsak a mai rákot, hanem a bőrfarkast (lupus-1) is jelentette. *Fennballagó egészség. Csütörtökön destinálta innet indulását, ha azomban ismég nem változik fenballagó egéssége. (1640; T. T., 1904. 189.) *Féreg. 1. Fekély, tályog, kelevény és általában minden serpiginosusan szétterjedő bőrbaj (a középkori malum ma- lannum), különösen a ló takonykórjánál. (V. ö. Höfler, Janus, 1909., 513.) „Igen jó recepta, a tsépő között való féreg eilen“. (Ts. M.—K. I., 134.) 2. Zsír- és kötőszövetből álló köteg a kutya nyelvének alsó felületén, melyet ma is „veszettségi féreg“-nek (lyssa) neveznek, azon régi hit alapján, hogy a veszettség előidézésében valami szerepe van. Még nemrégiben is szokásban volt, hogy óvó célból a kutyák nyelve aljából kivágták. „Eb nyelvében való féreg: Lytia. Das Handszünglein, unter den Zungen, welches denen jungen Hunden genommen wird, dass sie nicht rasend werden“. PPBL, 92., 3.) Körömméreg, panaritium. Misk., Man.., 239., Horváth, 230. [Megfelel a német népies kifejezésnek: wurm am finger.] V. ö. Nevetlen féreg. — A féreg, mint démoni vonatkozású betegségnév, ősi eredetű. Már a régi görög skóléx (féreg) mindenféle növényi és állati betegség [skólékismos] okozója volt, csak úgy, mint a német wurm, az angol worm, a magyar szőr- féreg stb. Régi adataink vannak arról, hogy a magyar nép hite szerint némelykor alsórendű, démoni jellegű állati lények rágják az ember szívét (ez tökéletesen megfelel a német herzwurm kifejezésnek), de fogbajokat stb. is okozhatnak. A hazai cigányok ma is azt tartják, hogy a boszorkányok néha hernyó- vagy kígyóalakot öltenek s az ember szívéből apránkint kiszívják a vért. Fibelekje vagyon: hideg leli; hat die fieber. A melly lónak fibelekje vagyon, miről ismérhetni meg. (Ts. M.—K. I., 133.) Már Ts. M. 1656-iki kiadásában is előfordul ez a furcsaság (lásd Sz. K.). *Ficemedés: fleamodás. (1744; Reizner, Szeged tört., IV., 532.) *Folyó csúz. Ez embernek szeméből, szájából, fejéből.'.. kisiessen és el- oszolyon hetvenhétféle csúz: folyó csúz, veres csúz stb. (1578; Born.) Megfelel a ném. fiuss vagy flussfieber népies nevezetnek: rheumatismus articulorum acutus. *Folyó epe, Folyóepéjű (ló): a ló csánk- izületén levő tokszalag tágulata, ném. flossgalle. (Ts. M.—K. I., 7., 52.) Folyó epe, hólag; sehnengaRe. (Nemz. Lov., 59., rajzzal!) V. ö. Epe, Kőepe. Folyó seb: fontanella; mesterségesen genyedésben tartott fekély. (Enyedi, 26.) *Folyosó. 1. Rendszerint orbánc volt a jelentése, úgy mint a mai népnyelvben. Ez előtte es meg írtam volt Ke
