Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
294 Régi magyar betegségnevek gyelmednek, minémü (mynemy) szerencsétlenség esett én rajtam az ló esés miatt. Megkepeleztetém volt és folyóssá esett kezemre; azért sem lovon, sem kocsin most nem járhatok, mig az isten könnyebbséget nem ad. (Magyar Bálint levele Térjék Tamáshoz, 1552. Orsz. Levéltár; Nádasdy-lvt. M betű, 1. csomag). — Tibay Lászlóné asszonyom folyosó ellen tanított ilyen orvosságra. (1638; Monum. Írók, XXXI., 198; kétszer.) — Az orbántz, mellyet a köz nép folyosónak, tsúznak és sz. Antal tüzének-is nevez. (Mar., 282.) — A lábon lévő folyosót, vagy orbántzot köszvény helyett venni nagy hiba. (Grant-Benkő, 52.) — 2. Csúzt is jelentett és jelent. Hogy valami módon a nedves földre feküvén, rheumatizmust (a Balaton körül tsúsz- nak, másutt /ojosónak hijják) ne kapjon. (Bohlwes 1814-iki kiad. 14. old., továbbá 58. és 87. oldalon is.) L. még Ethnogr., XIII., 130. 3. Nagyritkán „carcinoma, rák“ jelentése is volt. Az tnrrul is, orbancznil is, folyosorul is es mindenféle fakadasokrul hasznos. (1676; T. T., 1894. 407.) V. ö. OSz., 1151. *Folyosó-hideglelés : rheumatismus ; csúz. (Grant-Benkő, 36.) *Folyosó mirigy: valószínűleg a. m. általában kelés. Zennyesy Anna írja 1587-ben Nádasdy Ferencnének Zambo asszonyról, hogy ennek „walamy folyosó myrigek woltanak az nyakan, thorkan“. (Orsz. Levéltár; Nádasdy- lvltr., N. 3.) Lymphadenitis? [V. ö. Futosó mirigy.] *Folyó süly: haemorrhoides apertae, nyílt aranyér. Gróffné íré... igen hasznos a folyó sülyben ha azzal vékonyát és farát gyakorta kenik (PP. Pax C., 168.). A jó sülynek- megindúlását néha ijesztő környülállások szokták megelőzni (Nyúlás, 130.). Folyó test. A kék lilium io segetsegöt hoz has folyásra], görtsről, rokkanas- rul, röttögésökrül es folyo festőkről (BeytheA, FivK, 1.). A NySz. „hasmenésére magyarázza, mi már azért sem állhat meg, mert a mondat elején már ott van a „hasfolyás“. Valószínűbbnek tartom, hogy inkább a nemi szervekből való folyást (blennorrhoea stb.) jelenti, mert a „test“-nek régen is, most is. membrum genitale ertelme is volt. *Forró fene: gangraena inflammatoria, forró üszög. Micsoda a gangraena, forró fene, vagy Brandt (Misk. Man., 129.). [Ellentétben a hideg fenével = sphacelus (u. o., 131.), mely nem járt hevenyés gyulladással.] *Forrott kő?: Talán dolgozik már benned a szegezésnek, a vízi kórságnak, a forrott kőnek s egyéb nyavalyának a gyökere alattomban. (1763-ból való adat.) Fosábos: diarrhoicus. Fosábos, gyakor székek (Mátyus, L, 55.). Ma is használja az erdélyi nép. *Főben-kelés: phrenitis (PPBl.). Erre nézve megjegyzem, hogy a régi orvosi nyelvben a hevenyés, különösen deliri- umokkal járó agyvelő-gyulladásokat és az elmebajoknak akut mániával kapcsolatos alakjait nevezték (többek közt) phrenitis-nek. Fökény, fökín, főköny, főköm, feki: fekély, (de néhol szemölcs is). Lásd Ethnogr., XIII., 215. és XVI., 351., továbbá TSz. (Fekély címszó alatt). *Franc: morbus gallicus, syphilis. Az emberen mi által okoztatik a frantz? (Misk. Man., 261., 262. stb.). Francia: syphilikus. Klári frantziát szeretett, Azért olyan pett(y)egetett. (Egy 17. századbeli kéziratban. írod. tört. Köziem., 26. köt., 1916; 492.) — Franciái métely: syphilis. Az ki Fran- ciscaba megyen, franciái metelt kap. (NySz., II., 803. „Métely“ alatt.) — * Franciás nyavalya: syphilis. Ezen fűnek leve hasznos a frantziás nyavalyáknak gyógyítására. (Váli, Házi orvos szótáracska, 1759; 40, 1.) *Francos: syphilitikus. (Misk. Man., 263., 264. stb.) — *Francos nyavalya: syphilis. Francos nyavalyában nyavalyogván circiter két héttül fogva. (Monum. írók, XXXI., 273.) — A francos szót talán egyszerűen a régi mala- franczos-ból vettük át s csak később képeztük belőle (vélt melléknévből) a franc főnevet? (V. ö. többek közt Steber bécsi egyetemi tanár könyvének címével: „A Mala-franczos morbo gallorum preseruatio ac cura" stb., mely 1496-ban jelent meg.) — A francosfá-ról lásd a Régi m. gyógyszernevek c. értekezésemet. *Francú. Francús. Francúféreg. Jo atyámfiai, ím esmeg kültem két fran- cust oda... egy ho pénzt attam nekik, két hetid meg gyógyulnak (1547; Ná- dasdy-levelek, Orsz. Lvéltár.) ugyanez a szó vagy hatszor előfordul Zsigmond lengyel herceg budai számadásaiban (1500—1502.. 1505.). Magyar Tört. Tár., 26. kötet (23., 32., 39., 41., 84., 144.). Igen jó ir a frantzu féreg (lóbeiegség!) ellen (Ts. M.—K. I., 73.). Ezen adatból kitűnik, hogy a francú alatt nemcsak azt értették, hogy „syphilis; venerische krankheit“ (NySz.), hanem a lovak nehezen gyógyuló, rossz indulaté, feké- lyes bőrbajait is. A francúféreg különben nyilvánvalólag a régi német fran- zosenwurm-naí a fordítása (-bőrtakony- kór). V. ö. Farkas-seb és Arábiái
