Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
292 Eégi magyar betegségnevek állatnak nyála folyik vagy nehezen rág, továbbá akkor is, ha rendellenesen fejlődött, csökevényes, kis mellék-fogai képződtek, melyek rágás közben a száj nyálkahártyáját vagy a nyelvet fölsértik. Ezeket le szokták törni vagy csípni. Malacoknál általában szokásos eljárás ez s azt lehet mondani, hogy a nép minden malaca, amelyik bármi más okból nem eszik, hamarosan ráfogja, hogy „farkasfoga van“.) Farkas hályog. Kákóczy Zsigmond írja (1650.) egy lóról, hogy az egyik szemére teljesen vak, mert F. van rajta. (Monurn. Okm., XXIV. 416.) A szó nem a közönséges (szürke) hályogot (cataracta) jelentette, mely igen feltűnő, hanem azt az állapotot, mikor a szemen semmi rendellenesség sem látható s mégis teljesen vak (amaurosis). Ma „szép vakságának v. „fekete hályog“- nak is nevezi a nép. Az a szembaj ez, melynél „sem az orvos, sem a beteg nem lát semmit“ (Donders). Liszt Nándor szerint (Népies gyógyító-módok és babonák Hajdú vármegyében. Debrecen, 1906. 26.) a hajdú megyei nép manapság a hemeralopiát nevezi F.-nak vagy farkas-sötétségnek. Farkas-seb, farkas sebe. Testöm nagyon kénzatik, fene farkasnak sebével gyöttretik. (KMK., I., 11.) Ortzaiat el ette a frantzu vagy farkas seb. (NySz.) A NySz. csak „carcinoma, cancer; Krebs“- nek értelmezi; kétségtelen azonban, s részben a fenti példákkal is igazolható, hogy nemcsak a mai értelemben vett rák-ot jelentette, hanem általában a rosszindulatú, nehezen gyógyuló s gyorsan elharapózó fekélyes bőrbajokat, többek közt a bőrsyphilist és a bőrfarkast (lupus) is. *Farkórság: ágyékzsába; lumbago; hexenschuss. Világ kezdetitűi fogvást nem volt az farkórságnak egyéb orvosa az öreg-asszonynál, se több orvossága az török foghagymánál s nyers szalonnánál. (1708; Rákóczy-levéltár, I. oszt., II. k., 251.) Farkféreg: valami marhabetegség. L. Gyarmati Sándor: A falusi baromorvos (1832.), 67. old. Far-zsába: ischias. A köszvényről és seiaticáról, mellyet farsábának... hí- nak. (PP. Pax., 208.) Forsabas lorul. (M. P., All. L., 1906. 213.) Hasonló értelemben használja Zsoldos, Horváth (126.) stb. is. Fattyu-himlő: bárányhimlő; varicella. (Csorba, 71.) *Fehér dagadás: tumor albus. (Csapó, 300; Veszelszki, 195.) *Fehér folyás: fluor albus. Fehér folyást az asszony emberből ki-tisztítja, kivált a fehér virágú (csalán); Csapó, 54. Továbbá u. o. 67. és Enyedi 98. *Fehér hályog: szaruhártya-homály vagy szürke hályog. Fejér hályog ellen; egy tikmonynak mesd el az pilisét stb. (Csiks., 217.) Ha feyer halyogh kel az szemén. (M. P., Áll. L„ 1906. 213.) A feyer haliok le esek ő zemeről. (Debr. C., 155.) Az utóbbi példa is bizonyítja, hogy a „fehér hályog“ alatt nem érthető a mai glaucoma, mint azt a NySz. magyarázata szerint gondolni lehetne. Fehér kórság: anaemia, chlorosis. [Zsoldos mindig ebben az értelemben használja.] * Fehér vér: chlorosis? Fehér vérről való. (Orv. K., 3.) Fejér vérről: szere- tsen dió virágot kell törve enni higan sült tojásban. (Házi Orv., 30.) * Fehér vér folyása: fluor albus. A rósának a csipkéjét törd meg, és ha meg iszod, aszszony embernek fejér vére folyása ellen jó. (Orv. K., 73.) *Fehér vérhas: lásd Vérhas. *Fehér vizelet: valószínűleg blennorr- hoea. A fejér vizelet oka az utaknak, mellyeken az által megyen, be dugulások. (A. Csere, Enc., 180.) Fejhigulás: delirium. A delirium vagy főnek higulása hdnnan ered, és miként kell segíteni? (Misk., Man., 334.) *Fejhűlés. Szalay Kelemenné Gychy Zsuzsánna (1560 szept. 30.) azt írja Ná- dasdy Tamásnak, hogy „Nem alhatom, az fejem lagya igen faj, es mykoron szwnyodom, en nekem úgy tetszik hogy az fejem lagya nem hagy alunnom; az szemem ászért igen szwnyodnyek (!) de az fejem lagya nem hagy es fejhewles vagyon rajtam. Immáron haramod észtben napja, hogy bort nem ihatom. (Orsz. Levéltár; Nád. Levéltár.) *Fejtekerés: a juhok kergesége. (1780; Prób. Okt. 12. §.) *Fekély-var. Ez vth melleth latek egy veres pey lovath,... ew hasath fekel war fogta. (Sz., 1872. 1. 1.) Mondiad zentb Janos ewongelistanak, hogh ez fekel war fogottá weres pey lo megh tistulion. (U. o. 2., a XY. sz. végéről.) Lásd még Vörös fekély. *Fekete hályog: amaurosis. (V. ö. Farkas hályog.) Nem twdom my lele az k. lowat ennalam; mynd a két szemere az fekete halyagh esek; im orvoslatom (Puki Menyhért levele Nádasdy Tamáshoz, Kapu, 1556. Orsz. Levéltár, Nádasdy Levéltár.) Továbbá a Schlaegli szójegyzékben, 92. old., 2163. Ma is használja népünk ebben az értelemben. Fekete hólyag: carbunculus. (Népies kifejezés 1837-ből. Topperczer könyvében, 108.)
