Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar gyógyszer ne vek 281 *Vörös ir: Ungu. hydrargyri rubrum! (Kari. 230.) Lásd Deakórium. *Vörös sandolom: lignum santali rubrum. (Ts. M. — K. I., 113.) *Vradics-kóró: varádics; tanacetum. Ha azt akarjátok, bogy meggyógyuljon az gyermek, ássatok tövises lapunak és ürömnek gyökerét és vradics-kórónak tövit. (1728; szegedi boszorkánypör irataiból. Ethn., X. 40.) Ebben az alakban nincs meg a NySz.-ban, *Zöld görög: bázisos ecetsavas réz; grünspan. Egy adat 1592-ből. (MNy., X., 1914. 325.) Vedd az lo czontot, tégy hoz- zaia zöld görögöt auagi gispant... Vegy kínkövet es zöld görögöt. (M. P., 513.) Holttetem ellen: Süsd meg bév vassal, és kössed zöld göröggel. (Gdt. Sz., VI., 217.) Vadbus vagy büdes bús ellen: Zöld görögöt, csalán magot főzd meg fejír borban és azzal mossad. (U. o., 219.) Égesd meg hév vassal és azután zöld görögöt bocsáss belé. (U. o.) Zöld ír: Misk. Man., 401. *Zöld télé: vinca minor! buxus sem- pervirens! Ts. M. könyvében előforduló kifejezés, melynek a német eredetiben Wintergrün felel meg. (Sz. K.) V. ö. NySz. : téli zöld. *Zulak: lásd Salokfű. *Zsálya. Keresztes súlya: herba salviae cruciatae angustifoliae; creutz-salvey — Széles levelű súlya: h. s. vulgaris, latifoliae; salvey. (1745; Torkos, 8. 1.) *Zsidókö: lapis judaicus; judenstein. (Torkos, 14. 1.) Palesztinában található ásatag tengeri állatok tüskéi. Másként Phoenicites-nek és Thecolithes-nek is nevezték. Zsidó szurok: aspbaltum. (Mátyus, IV. k., Vili. 1.) •Zsidó tömjén: cortex tbymiatis (így!) seu storax rubra; rotber storax. (1745; Torkos, 2. 1.) A Liquidambar orientale Miller nevű kisázsiai fa kérgének apró darabjai, melyek ma cortex styracis, cort. thymiani, cort. thuris, ném. sto- raxrinde néven szerepelnek. *Zsoltina: lásd Sóltina.
