Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
2S0 Régi magyar gyógyszernevek Nyr. 54. évf. (1925), 30. (Állítólag clenia- tint és ulmust is jelentett.) *Venikefa: vitis sylvestris, vad szőlő. (Veszelszki, 446.) *Veres fa: lignum rhodium. (Frick.) Németül: rosenholz, rhodiser-holz. A Kanári-szigeteken termő Convolvulus floridus L. és C. scoparius L. fája. *Veresfestö-fü: lásd Pirosító fű, *Feres festő gyökér, Buzér gyökér: radix rubiae tinctorum; faerber-rÖthen (Torkos, 10. lap.) *Veres gyökér: rubia tinctoria. (Frick.) *Veres gyűrű fű: solidago virga aurea. (Csapó, 13.) Veres kény eső: mercurius praecipitatus ruber. Rácz: Borb. 162. *Veres kör ontó-gyökér, Varjú mogyoró: radix filipendulae; rőtbe stein- brech-wurtzel. (Torkos, 9. 1.) Veres mák: lásd Büdös mák. *Vcres szőllő: ribizke, Veszelszki 379. Veres szőlő szirup: syrupus ribesiorum. (Enyedl, 21, 43.1 *Verítékindító: remedium diaphoreticum. (1676; T. T. 1894; 412.) *Vert fű (Vért-fű1?): Capsella bursa pastoris L. Lásd: Rákfű ®Vese-fa, kék santál-fa: lignum nephriticum: lendenholtz. (1745; Torkos, 8. 1.) *Vesekő: lapis nephriticus; nieren- stein. (Torkos, 14. 1.) Németül gries- slein-nak is nevezték. Zsíros tapintatú zöld színű kő, melyet régen amulétum- ként magukon hordtak, abban a hi- szemben, hogy a vesebajokat és az epi- lepsiát gyógyítani képes. *Vén asszony poszája. ,.A pÖfeteg gombát, vagy-is a vén asszony-poszáját kár lett volna meg-nem említeni.“ (Veszelszki, 104.) Posz = crepitus, flatus. *Vérállató: remedium haemostaticum. Verallato por: amely tyukmonybul kikéi a csirke, egesd meg, törd meg, hints vele. (1676; T. T. 1894, 413.) *V ér állító-fű: centumnodia. (Frick.) Vérgyökér (Csapó, 280.). Mai neve: vérontó pimpó; Potentilla erecta. (L.) Hampe. Vérkő: a mai haematit; termés vas- oxyd; ferrum oxydatum nativum rubrum, lapis haematites. Hasznosok ezek- is: terra sigillata, bolus armenus, vér- kő. (PP. Pax, 102.) *Vérszipó: piócza. Rácz: Borb. 351. *Viola gyökér: radix ireos florenti- nae; Veigel-wurtz. (Torkos, 10. 1.) *Viradicskóró. Ássatok tövises lapunak, ürömnek gyökerit és viradics kórónak tövit. (1728; a szegedi boszorkány- pörök irataiban. Reizner: Szeged története, IV., 519.) A mai varádics; Tana- cetum vulgare L. *Virágolaj: oleum Slotani. Régi híres orvosság, különösen csúzos bajok ellen, oszlatónak és fájdalom-csillapítónak, (összetételét lásd: Gyógy., 1874., 666.) *Virnánc: ruta graveolens. (Veszelszki, 388.) *Visszaforduló szőllő: lásd Farkas gyökér. Vizi bors: persicaria MAI; piper aquaticum PPB1. (NySz.) Hogy mi értendő alatta, arról felvilágosít Mátyás (IV., 339. 1.) ..Teremnek az álló tokban és lassan folyó vizekben holmi vadmenta forma, de nagyobb és lágyabb levelű íü- vek-is, mellyeken a levelek töveiről vé kony száratskákon gerezdesen apró veress virágok és azután apró magvats- kák lésznek. Leveleinek a baratzk-fa leveleihez hasonló formájáért deákul Persicaria nevek lett. Bors ízű tsipőssé- gekért Hydropiper, piper aquaticum, magyarul vizi-horsnak hívják.“ Vagyis nem egyéb, mint a Polygonum hydro- piper L. *Vizi burok. Vizi-burok, börök-fű: herba cicutae; schierling-kraut. (1745; Torkos, 7. 1.) *Vizi dió, vizi gesztenye. (Csapó, 268.) Mai neve: csemege súlyom; Trapa natans L. („Meg-főve itt Debretzemben árulják ősszel.“ Csapó, u. o.) *Vizi fodorka: lásd Vizi fokhagyma. *Vizi fokhagyma. Vizi fok-hajma, vizi fodorka, ezer jó fű: herba scordii; was ser kn obi auch. (1745; Torkos, 8. 1.) *Vizi gesztenye: súlyom. Súlyom szapora fű, vagy vizi gesztenye, hasznos étel minden méreg ellen. (1759; Váli, 156.) V. ö. Vizi mogyoró és Vizi dió. *Vizi gyopár: herba eupatorii A vicén nae, vulg. Graecorum, vid. ageratum; Kunigund-kraut. (1745; Torkos, 7. 1.) *Vizi kender. (Csapó, 136.) Mai nevén: Eupatorium cannabinum L. Vizi lencse: békalencse; lemna. (Veszelszki,, 272.) „Budán a Tsászár ferdeje óldalánál a kaniculákban lehet látni.“ *Vizi méreg: farkas nevető-fű, méhek nevetése; apium risus. (Csapó, 70.) Mai neve: torzsika boglárka; Ranunculus sceleratus L. *Vizi mogyoró: tribulus aquaticus; wasser-nüsse. (1745; Torkos, 4. 1.) A súlyom (Trapa natans L.) termése. *Vizi viola, sárga viola: mocsári gólya hír; caltha palustris. (Veszelszki, 119.) *Vörös Hast rom. Vóros Flastrom, regi tszebre való. (1672; Elench.) A leírás szerint következő összetétele volt: lapis calaminaris, 1. pumicis, lithargyrum, cerussa, bolus armena, mastix, Olibanum, myrrha, alumen, ustum, oleum ovorum, cera, sebum hircinum és terebinthina.
