Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

278

Eégi magyar gyógyszernevek

*Torokgyék, fekete csallán, varjúmogyoró: scrophularia. (Veszelszki, 402.)

Torokgyík-fű: herba prunellae (1792. Fekete, 63.)

*Torok-mosó: gargarismus, gurgelwasser. (PPB1. 356.)

*Torok öröme, torokíu, szilváim (Csapó, 281.) Mai neve: közönséges gyíkfű; brunella vulgaris L.

*Tótok salátája. Medveköröm és medvetalp nevű füvet szt. Iván havának 8-dik napján kell szedni... Keserű salátának is hívják, de leginkább nevezik a magyarok Tótok salátájának (1759, Váli, 116.) —· Kétségtelenül a mai Heracleum spbondylium L. (régebben: Spondylium branca ursina All., vagy csak röviden Branca ursina, Pes ursinus) értendő alatta. A „medveköröm“ és „medvetalp“ ebben az értelemben már Meliusnál is előfordul.

*Tót répa: lásd Puczokrépa.

Tót sáfrány: lásd Szeliczke.

*Tökös dió: lásd Veszelszki, 262.

*Töküveg: retorta. Annak utána tedd egy töküvegbe destillálásra, az alombi- kon által, gyenge tűzön. (K. C., 42.) Milyen jól lehetne ma is használni a „göreb“ helyett!

*T ölcsér es virág. Mirabilis peruviana; solanum mexicanum flore magno. Peru- vianische veyel, indianische veyel. (Csapó, 284.) Mirabilis jalapa LJ

*Tömjén harmatja: manna thuris. (Frick.) A tömjén-darabkákról ledörzsölt lisztes por.

Török bors: paprika. Lásd Pogány- bors.

*Török csalma, török turbánt: lilium martagon. (Veszelszki, 276.)

*Török festék. Annak utánna három font török festéket' végy .. . kivel osz- tán jól bé-dörgölve a lovat fessed. (Ts. M.—K. I., 132.) Kétségtelenül ugyanaz, mint a Kána; 1. ezt. (Németül türkische röte.)

*Török foghagyma: allium scorodo- prasum. (Veszelszki, 401.)

*Törökmag, sárfű, csudafa, Krisztus tenyere, ötujjú fű. (Csapó, 237.) Mai neve: Kicinus communis L.

*Törökországi torma. „Deákul Draba vulgaris. Arabis: Lepidium foliis lan- ceolatis amplexicaulibus dentatis Henr. Crantz. Frantz: Drave. Német: Türkischer Kresse“. (Csapó, 279.)

*Török szilva: dactyli (datolya). Frick.

*Török turbánt: lásd Török csalma.

*Törpe cseresznye, sajmeggy: cerasus pumila foliis ovatis eglandulosis. (Veszelszki, 149.) Azt mondja, hogy a Dunántúl használatos nevek.

*Törzsököcske: a pilula régi neve. Ná- dasdy Tamásné, Kanisai Orsolya írja

Lőrinczfalvai Kristófnak 1569 júl. 8-án: .»Vagyon egy néminemű ír ott Bécsbe az patykariosoknak, szürke szinü; mint egy törzsököcskét (törszökötzket) úgy kömböl’getyk öszve; szelöncze nekül árullak, papirosba takarva; az az ír Ratrol (tollbiba raztrol helyett, vagyis rásztról: lépdaganat) jó; azzal szokták az embernek kenny az lépét.“ (Orsz. Levéltár; a Nádasdy-levelek közt.) V. ö. PP. szótárában: Trunculus, törsököcske; teke; trunculis ludere: tekézni.

*Tövisalj-gomba: agaricus Mouceron; németül raszling. (Mátyus II., 478.) De már Clusius is említi és rajzát is adja; ő nála „under dorn schwammen“ és „stockschwammen“ a német neve.

Tövises lapu: lásd Vradics-kóró.

*Tövis-gyökér: az eryngium campestre gyökere? (ezt nevezik a németek stecb- wurzel-nek). Veronika füvet főzd meg borban tövis gyökérrel. (1564? Gyógy.

1880., 107.)

*Tövös répa: karórépa, brassica napus. (Veszelszki, 320.) „E féle az-is, mellyet a Tótikás Vármegyékben termesztenek.“

*Tumiamom: thymiama, füstölő szer, tömjén. Orvosságot kértél tőlem, tu- miamomot; én azfélébe igen jót kildet- tem neked. (1573, Érd. Porta, 86.)

*Tüdő-liktáriom: loocb; brustlattwerg. (1745, Torkos.)

*Tüdőmoh: herba pulmonariae arboreae; lungen-moosz. (1745, Torkos, 7. 1.)

‘‘Tűhegyű fű: lásd Héhel-fű.

*Tükörkő: lásd Muszka üveg.

*Tűz-fű. 1. Gyék-fű, tűz-fű: berba prunellae; praunellen. (1745; Torkos, 7. 1.) 2. Flammula Jovis = Clematis recta L. (Eácz, Borb. 162.)

*Tűzkő: margalita. (Frick.)

*Tyúkliarapta fű: alsine. (Veszelszki,

42. 1.)

*Tyúklábfű: boglárvirág, égető lán- gas fü, sebe6Ítőfű, békavirág (ranunculus acris Baubini; Ean. flammula Crantz. Csapó, 34.)

*Tyúktaréj: lásd Úri virág.

*Ugar-fű: melilotus albus, fehér som- kóró. Csábult ember orvossága: fejér somkórót szedj, melyet ugar-fűnek is hívnak. (W. IV., 291.)

*Ugorkaszagú fű: lásd Burecs.

*Ugró gyökér, kis sárfű, apró sár- ttiag, hasindittó mag. (Csapó, 238.) Mai neve: Euphorbia esula L.

*Ujjnyifű. ujjosfű: Csapó, 110. Mai neve: piros gyűszűvirág; Digitalis purpurea L.

HJjjosfű: lásd Ujjnyi fű.

Úri esszencia: régi magyar orvosság, melyet az emlékezet erősítésére használ