Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
263 Eégi magyar gyógyszernevek *Nemes majorána: herba mari veri; marum-kraut. (1745; Torkos, 7. 1.) A Teucrium Marum L., amberkraut, mo- schus-kraut, katzengamander, mastich- kraut, neve. A NySz. ebben a jelentésében nem ismeri. * Német térjék: boróka-lekvár; roob juniperi. (Mátyus, IV., 436.) * Nem-ér zés-szerző (orvosság): anaes- theticum. (A. Csere, Enc., 196.) *N ércisszus-virág: lásd Havadi virág. *Nesétfű: fejér üröm; absinthium vulgare. (Veszelszki, 16.) Nősző fű: lásd Meresztő fű. *Növötény: Convolvulus arvensis L. Veszelszki (454) szerint a N. vagy Gyö- tövény vasvármegyei kifejezés; „mert a vetemények köztt nőttön-nő“. *Nyakcsap-fű: nyelves-fű, diadalmas fú, pérafű, lónyelvű fű; uvularia officinarum. (Csapó, 20.) Mai neve: Strepto- pus amplexifolius (L.) DC. *Nyőstén levendula: levendula pseudo- nardus. (Orv. K., 62.) *Nyőstén szapora-fű: herba erysimi; wegsenf-kraut. (1745; Torkos, 7. 1.) *Nyúlgomba: hasenörlein. Clusius említi az ehető gombák közt (genus XIV.). Istvánfi szerint (Term. Közi. 1909., 444.) Baranyában ma is így hívják a Canthare! lus cibariust), csirkegomba, rókagomba; Vas megyében nyulacska vagy nyulica. *Nyúlkáposzta: kákics, kakalic (NySz.- ban kákalic), nyulsaláta, nyulkék (Csapó, 122.) Mai neve: szelíd csorbóka; Sonchus laevis (L.) Vili. *Nyüfű: tarsolyfű, palatzkafű, te- mondádfű (Veszelszki, 256.). Mai neve: Thlaspi arvense L. *Olajos cukor: elaeosaccharum. (Tor kos, 1745.) Illatos olajjal átitatott, cukorporral készült gyógyszer. * Olasz búza-liliom-gyökér: radix victorialis rotundae; zwiebelschwertel- wurtzel. (Torkos, 10. 1.) *Olasz büziók: lásd Biiziók. *Olasz csalánmag: semen urticae ro- manae; welscher brenn-nessel-saamen. (Torkos, 12. 1.) V. ö. Gombókás csalán. *Olasz csombor: „serpyllum hortense, thymum, vagy thymus vulgaris; németül thymian, römisches quendel, welsches kuttelkraut.“ (Mátyus, IV., 470.) *Olasz káka-gyökér: radix cyperi longi; lange wild-galgant wurtzel. Syriai káka-gyökér: rad. cyperi rotundi; runde wild galgant-wurtzel. (1745; Torkos, 9. old.) *Olasz natragulyagyökér: mandragorae radix; allraun-wurtz. (1745 ; Torkos.) *Olasz tövis: árticsóka; cynara scoly- raus. (Csapó, 15.) *Olasz útifű: arnica montana; grosz Lucians-kraut; angelského trankukwet. (1745; Torkos, 2. és 6. 1.) Meliusnál: alisma. (NySz., I., 1032.) *Úlomsimító: equisetum. (Veszelszki, 205.) Ónméz: ólomcukor. Eácz, Borb., 159. *Orgoványfa: orgonafa, spanyol bozza; syringa. (Veszelszki, 451.) *Oroszlánszáju virág: lásd Orros- fejű fű. *Oroszlán-talpú fű: alchemilla. Eácz, Borb., 165. *Orrfű? A besztercei- szószedetben fordul elő (hor fűi-nak írva és horiganum- nak magyarázva). *Oroszvirág: lásd Büdöske. *Orrosfejű fű: borjú orrú fű, ebfejű fű, oroszlánszájú virág. (Csapó, 39.) Mai neve: oroszlánszáj, tátogató; Antirrhinum majus L. *Ostornyélfa: viburnum lanthana. (Veszelszki, 442.) *Ostor-paré: blitum. (Frick.) A NySz.- ban östör-paré. *Óttermeny. Némely sárga virágú füvet, mellyet Ottermenynek neveznek stb. (Orv. K., 20.) Kétségtelenül a német ottermennig (herba agrimoniae) ferdítése. * *Öklelő ír (1. ezt). Égi itall, az ki minden flastrom nékul es őkleleo nekul megh giogit. (1672; Elench.) *Öklelő ír: lásd Deakórium és Méregvonó ír. Öklődő ír: készítésének leírását lásd a M. Tud. Akadémia köv. kéziratában: M. Cod. Kis 8-rét. 10. („Gyógyszerek a 17. századból“), a 38. lapon. [V. ö. Öklelő ír.] *Ökörfark: asphodelus luteus. (Veszelszki, 79.) *Ördög-ganéj: castoreum. Patikából végy castoriumot, kit ördög ganéjának hinak az magyarok büdössége miatt. (17. századból. Száz., 1907. 341.) Ma az asafoetidát nevezi így a nép. *Ördögkeringő: százfű, százfőfű, ör- dög-rakollya, ördögszekér, fejér tövisk, szúnyog tövisk, átkozott tövisk. (Csapó, 165.) Mai neve: mezei iringó; Eryngium campestre L. *Ördögméz, ördögméze: Nagy keserű gyökér, Szt-László-gyökér; radix gentianae majoris; grosz entzian-wurtzel. (Torkos, 10. 1., Csapó, 260.) *Ördögszekér: lásd Ördögkeringő. *Öreg ezerjófű: rhabarbara rhapontica. (Frick.) *Öreg káka: gyékényfű, gyékénykáka, fülemülefű; juncus laevis Bauhini. (Csapó, 104.) Mai neve: Butomus um- bellatus L., virágos káka.
