Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar gyógyszernevek 269 *Öreg köppöly: ventosa. Két vékonyára vessenek szárazon nagy öreg köppölyt, (mellyet Ventosának hínak). PP. Pax, 228. *Öreg mályva: Althaea officinalis L., orvosi ziliz. (Ts. M.) *Öreg papsajt: Althaea officinalis L., orvosi ziliz. Fél-font tört öreg papsajt gyökeret. (Ts. M.—K. J., 101.) * Örmény föld. — Veres örmény föld: bolus armena; armenischer bolus. (Torkos, 14. 1.) Ma: örményagyag, melyet pilulakészítéshez stb. használnak. *Örmény gyökér: radix tormentillae. (Mátyus, IV., 405.) *Őszi sáfrány: hermodactylus. (Toldy, Újabb adalékok, 71.) *Összeforrasztó fű: lásd Sarkasfű. őszi virág: colchicnm autumnale, ki- kirics. Enyedi, 24. Rácz, Borb., 172. *Őszi boroszlány: lásd Karmazsin virág. *Összetimporol, összetimporál, összetemperál: összekever. Ezeket szépen megtörvén, öszve-timporollyad. (Ts. M.—K. J„ 126.) Lásd Mezge. *Ötlevelű fű: fünffingerkraut, a mai potentilla (pimpó). Végy ötlevelű füvet ... porrá törtön. (Ts. M.—K. J. 126.) V. ö. Bikatök. *Ötujjú-fű: 1. ricinus (Veszelszki. 140.); 2. potentilla anserina (lásd Bikatök). Már a 16. században használták. (Toldy. Adalékok, 24.) *Páknófa: Páknó-fának a gyümöltsét sz. Jakab havának 7-ik napján reggel, míg a harmat rajta vagyon, legjobb szedni. (Váli, 23.) Ugyanazon a lapon még négyszer előfordul. Ernyey szerint (Pótfüzetek, 1921. 50—54.) talán a lengyel pachno (= rhamnus cathartica). Pálmadió: kókuszdió. (Mátyus, II., 405.) * Pálma-szilva: dactyli; datteln. (1745; Torkos, 4. 1.) *Pamuk mag: semen bombacis; baum- wollen-saamen. (Torkos, 11. 1.) *Paplan: aranka; cuscuta Europaea, filzkraut. (Csapó, 103.) Paplanfű. (Veszelszki, 184.) *Pap vesszeje: taraxacum officinale. (Frick.) Pára: fomentum. Rácz, Borb., 160. *Paradicsom-fa: lignum aloes seu agallochum; paradeis-holtz. (1745; Torkos, 8. 1.) * Paradicsom- fája: frantzosen-holtz. (Ts. M.—Sz. K.) Valószínűleg a lignum guajaci = lign. sanctum. (Lásd Holtért, 66.) *Paradicsom mag: fructus cardamomi. (Frick.) *Paraszt bors: kék kandilla: nigella. (Veszelszki, 325.) *Paraszt (virág): szimpla virág (ellentétben a teljessel, vagyis olyannal, melyben a hímek sth szirmokká alakul ■ tak át). „A szekíű nemely tellyes, némely közepszerö, nemely chac paraszt. (Pécsi, Szűz K., 32. NySz.) A saláta együgyű avagy paraszt; a másik fejes avagy tellyes. (Lipp: PKert. II., 104., NySz.) V. ö. Együgyű virág. Párgol: vaporo, gőzöl. Szedj szapora- füvet szeptembernek hetedik napja előtt, párgoid vele a fejedet minden nap kétszer. (W., IV., 294.) Annak a gőzivei párgoltattam lábaimat. (Mon. írók., XV., 417.) Az utóbbi példát a NySz. is említi s a „párgolás“-t mégis úgy magyarázza, hogy a. m. „fomentatio, bähung“ (összetévesztés a ,,párolás“-sal). *Parlagi fű, parlagi virág: sideritis seu heraclea. (Veszelszki, 410.) Pásintfű-gyökér: radix graminis (Enyedi, 55.) *Patikabéli macskaméz: áloé gyanta. Alve nevű keserű fűnek, mellyet Patikabéli matska-méznek-is neveznek. (Váli, 35.) Patika-szerszám: gyógyszer. A leányt megfüstölte három ízben és patikabéli szerszám-cserépre áltatta. (1728; Ethn., X. 35.) Patikabéli szerszámmal megcsinálván, abban fürösztötte. (U. o. 36.) V. ö. Szerszám. *Peczerke-gomba: (Hurutról) a fejér petzerke gombát, ha vízben megfőzöd, és a levét iszod. (Házi Orv., 66.) Pecz-olaj: oleum lini; lenmagolaj. (Mátyus, IV., 292.) * Pecsétes föld: terra sigillata Lemnia; lemnische siegelerde. (Torkos, 15. 1.) A lemnoszi agyag, melyet különösen pestis ellen használtak. Frick: pecsétes föld. *Pengőfű: lásd Nagy pengőfű. *Péra-fű. Csap fű, pera fű, lónyelvü fű: herba uvulariae; aufblatt. (1745; Torkos, 8. 1.) Mai neve: Streptopus amplexifolius (L.) DC. * Per emér, sárga virág, burongófű. (Csapó, 291; Veszelszki, 119.) Mai neve: kerti körömvirág; calendula officinalis L. *Pereszlénfű. Veszelszki (166.) a satureja vulgaris (L.) Fritschről szólva, azt mondja, hogy „nálunk a füvészek ennek a fűnek a nevét mind eddig hallgatásban hagyták; de már reá találtunk: pereszlénfű“. * Per je: filix (páfrány). Frick. P er je fű-gyökér: radix graminis. (Enyedi, 55.) Pcruviai fahéj: chinakéreg. (Enyedi, 47.) *Pesztriczgomba, peszterniczgomba, pisztriez: az előbbi kettő Clusius munkájában, az utóbbi név pedig Radv.
