Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

Régi magyar gyógyszernevek 267 *Mezei torma: lásd Kakukpökte fű. Mézes kovász: fermentum panis mel­litum. Rácz: Bort). 161. *Mézes murok: siser. (Mátyus, II., 265.) *Mézharmat. Mátyus (IV., 148.) em­líti és megkülönbözteti a közönséges mannától. Azt mondja, hogy „semmi nem egyéb, hanem a halsammal gazdag fákból, füvekből, virágokból a nappali melegnek ereje által felemelkedő kövér gőz, mely az étszakai hidegekben meg- sűrüdvén és egybe menvén, a fáknak leveleire a felső aerből leereszkedik. Neveztetik ez deákoknál mel aéreum, mel rescidum.“ Mezge: mézga, a fák kérgén kiszi­várgó gyanta. Szilva-fa vagy cseresz­nye-fa mezgéjével edgyütt öszve-timpo- rálván. (PP. Pax, 286.) Mihályka monya: lásd Mogyoró sa­láta. *Mindenkor zöld: lásd Börvény. Minden szer, minden fűszer: fructus amomi (Mátyus, IV., 355.) „Borsot, szeg­füvet, fabajat, szeretsendiót együtt tartó ízéért és szagjáért görögösen baccae pantaromaticae“. (U. o.) *Miszpulya, nyospolya, lasponya: nas­polya (Veszelszki, 310.). „A magyar bé­resek és kotsisok ostornyélnek hamar lemetszik, a mellyért méltó büntetést érdemelnek, még pedig nyospolyapáltzá- val“. * Mogyoró alja. Kapotnyak, mogyoró allya, asarum. (Orv. K. 63.) A NySz. mint külön címszót nem említi, bár „Kapotnyak“ alatt megtalálható benne. *Mogyoróalja-gomba. Már Clusius em­líti („monyaro alya gomba“) az ártal­mas és mérges gombák között (genus VI.). *Mogyoró saláta: más néven bubo- lyitska, baraboly, vad turbolya, Mi­hályka monya (Csapó, 46: „itt Debre- tzenben saiyáta gyanánt eszik ezen bu- bolyitskát az ő gyökerével“). Torkos, 10. Mai neve: csemege baraboly, Chaero- phyllum bulbosum L. Néhol mihókának vagy mihálkának is nevezi a nép. Morzsoló-kő: pumex, „horzsakő“. Há­rom lot morzsoló követ (Ts. M. — K. I. 21.). * Muhar ez, Muhar cza: physalis alke- kengi, zsidó-cseresznye. Jó a mubartzás vagy paponyás (alkekengi) bor is; a muharcza veres gyümöltsét törd-meg, tölts fejér bort reá stb. (PP. Pax, 199.) Jó ezen haszonra a muharczás vagy paponyás borral való élés-is (u. o. 201.). Továbbá: Veszelszki, 35. *Muszka üveg: Mária jege, tükörkő, lapis specularis, vitrum moschoviticum. (Mátyus, IV., V. 1.) Nem egyéb, mint az átlátszó leveles gipsz, gipszpát. Glacies Mariae, marienglas, fraueneis néven is ismeretes. *Nád-botikó: lásd Kákóbot és Botyikó. *Nádra-fű: herba mummularia; pfen- nig-kraut. (1745; Torkos, 7. lap.) V. ö. Angyalrúgtafű. A NySz. ezt a jelenté­sét nem ismeri. 2. Mindiarast főzeték neki égi kis fazocskaba (!) feier borba Benedicta nevű fiet, kit Natra ünekis hívnak. (Névtelen levélíró Nádasdy Ta- Tamásnéboz, Nyczke, 1562. Orsz. Levél­tár.) Geum urbanum L.? * Nádra guba: nadragulya. Nádraguba füvet Szt-Iván havában dél tajban kell szedni; Mandragorának nevezik deákul. (1759; Váli, 121.) *Nagy dragulya: natragulya, álomhozó fű. (Csapó, 200.) Mai neve: maszlagos nadragulya; Atropa belladonna L. *Nagy ezerjófű: lásd Szarvasgyökér-fü. *Nagy érlelő: lásd Deakorium. To­vábbá: Nagy érlelő, kit Deaquilumnak hínak. (1609; T. T„ 1894. 649.) *Nagy fű: Atropa belladonna L., nadragulya. A nádragulyának (mellyet nagy fűnek-is hínak) bőven szedvén a gyükerét. (Házi Orv., 79.) *Nagy lép-fű: lingua cervina, scolo- pendrium. (Veszelszki, 347.) *Nagy lóhere: melilotus sertula cam- pana, trifolium ursinum. (Orv. K., 128.) *Nagy pengő fü. Nagy pengő fü szt. Iván havában leg-jobb erejében talál- tatik... virágja sárga, mint a fenyő­szuroknak. Ha az ember ezen fűnek vi­rágját megtörvén, az ujját véle meg­keni, veressé tészi, innét-is némelyek férfiúi nemek nevezik. (1759; Váli, 122.) (Lejjebb „nagy tsengő fűnek“ mondja. Ez a kifejezés Meliusnál is előfordul; „nagy csengő fü: ascyrum; hartheu.“) A leírásból és Melius adatából meg­állapítható, hogy a nagy pengő fű a mai Hypericum perforatum L.-t, vagy valamely más, nálunk is termő orbánc- fü-fajt jelentette. Ezt megerősíti a NySz. következő adata is: „férflu-vér: androsaemum“. * Narancs-alma: malum punicum. (Murmellius—Szamota, 20.) Ebben az értelemben nincs meg a NySz.-ban. *Négylevelű fű: lásd Csillárfű és Farkasgyökér. * Nehezék: egy latnak negyedrésze, könting, drachma. Százhuszonegy ne- bezík arany árában. (1565; Kár. Oki., III., 360.) Gengber, ffahay, dragorium, de quolibet 1 loth j nehezek. (1540 körül; Nemz. Múz. kézirattára, föl. Hung., 898.) Lásd Kötting. *Ne illess: balsamina, momordica. noli me tangere. (Veszelszki, 85.)

Next

/
Thumbnails
Contents