Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
266 Eégi magyar gyógyszernevek markori(o)mot, törd lagian, elegyez meg vyzzel stb. (XVI. száz. közepéről. Száz, 1877., 230.) *Mastix-csombor: marum verum, mas- tich-kraut. (Mátyus, IV., 473.) Mátrafű: lásd Nádrafű. *Mazola: fehér mályva; Althaea officinalis L. (Csapó, 177.); sárga mályva; Abutilon Avicennae Gaertn. (Veszelszki, 17.) Már a besztercei szószedetben is előfordul, mazala alakban. *Maztek, mastik: mastix. Mykor akars maztek ólait chinalni. (Száz. 1877. 230.) Keverd testa mastekkal ozue, ueg egy kis mastik olaitis bele (u. o. 228.) * Medve-epe: fel ursi; hajdanában epilepsia elleni gyógyszernek használták. Thurzó Ferenc (1573. nov. 24.) azt írja Batthyány Boldizsárnak, hogy: „lm Kegyelmednek küldöttem medve epéjét, kérvén vegye jó néven.“ (Száz. 1907. 338.) *Medvegomba: boletus suillus. (Mátyus, II. 481.) * Medve gyökér: radix mei; beerwurtzel. (Toi’kos, 10. 1.). Csapónál (127.): mezei kapor v. medvegyökér, meum, anethum ursinum vagyis mai néven: Meum atha- manticum Jaqü., havasi medvekapor. *Medveszar: Édes gyökér leve, medveszar; succus liquiritiae; süsz-holtz-saft (1745; Torkos, 6. lJT A mai medvecukor. *Megdistálni: Jól ázzék benne, azután az égett borral meg-distállyad. (Ts. M. — K. I. 102.) Megelőző eszköz: praeventiv-mittel. (Székely, 15., 18., 1.) Preservative, az-az meg-előzésképpen (u. o. 25.). *Meghervasztó fű: atriplex. (Murmel- lius-Szamota, 21.) *Meglő: kifecskendez. Az mely seb rothad belől. Ep. Az isopott szalyat es az naracznak (!) az- héjat, apricz egy pohárban, és tots io bort reá ... es annak utanna azal löd megh. (1672; Elench.) *Megpópiomozni: pópiom-mal bekenni (1. ezt). Kösd bele a christely végét, po- pyomozd meg kicsinyt, dugd a seggiben (1676; T. T. 1894. 397.) *Méhek nevetése: lásd Vízi méreg és Istárj. *Melegtermészetű fű: pastinaca. (Mur- mellius-Szamota, 21.) *Melisfű: melissa. (Murmellius-Sza- mota, 21.) *Mellfű: farfara, (Frick); solanum dulcamara (lásd: Szép szőllő). *Mélyfű [melyfű1? mellfű?]: felfutó ebszőllő; solanum scandens. (Csapó, 79.) Mai neve: piros ebszőllő; Solanum dulcamara L. *Mennydörgőfű: Sempervivum tectorum L., fülfű, kövi rózsa. Tégy azután hozzája zöld füvet, melly a házakon is vagyon, menydörgő füvet. (Orv. K. 70.) Bántás ellen: mendörgő fűnek gyökerit főzd meg a patiens vizeletiben, de jól reá vigyázz, hogy a szép Aszón valamit ne vessen beléje. (15641 Gyógy. 1880. 108.) Tolnai Vilmos (Nyelvőr, 1905. 511.) Mes- terházy Péter jegyzőkönyvéről szóló ismertetésében idézi: „Köszvényrűl. Az mendörgű fü lewelet arpa pepel kösd reá“ s hozzáteszi, hogy „nem tudom, mi lehet“. Kétségtelen, hogy a Sempervivum, melyet a nép ma is M.-nek nevez némelyhol (1. Tsz. „möndörgőfű“ alatt). H.-W.-ben is (98. 1.) ott van a Sempervivum magyar- nevei közt a „mennydörgő-fű“ és „égi dörgő“; továbbá B.: „Mennydörgőfű (fülfű): der donnerbart, die hauswurz“ stb. V. ö. Pópiom. *Mennyei harmat: manna Calabrina. (Frick.) *Menteg, Mentek?: Mentégnek a mag- vát ha megtöröd, és mézes vízben megiszod, a gyomorból minden haszontalan nyálat és ártalmas sárt kitisztít. (1759; Váli, 118. és 185.) *Méregvonó ír: Fűzze meg ez Íreket, tudniaillik . . . zöld iret és méreg vonó iret ... és öklelő iret. (1607; T. T., 1891. 149.) *Meresztő fű: „Mazlagh fyw „merez- thewfy; nősző fű, satyrion.“ (Toldy: Üjabb adalékok, 74.) A satyrion mai neve: orchis, kosbor, melynek régen aphrodisiakus hatást tulajdonítottak. * Mérges fa: „amomum. (Murmelius- Szamota, 21.) *Mérges mogyoró: nux vomica. (Frick.) *Merkániom: Fekélyes ló ellen kell merkániom, rusika, gáliekő. (Csíks. 222.) Valószínűleg ugyanaz, amit a nép ma vörös merkúriomnak nevez, vagyis vörös kéneső-oxyd, illetőleg jodid. (Kari. 139.) V. ö. Markóriom. *Mérték: dosis. A mérték, vagy mint az orvosok hívják, dosis. (1739; Madai, 7.) *Mester gyökér: radix imperatoriae, az Imperatoria ostruthium L. gyökere, (Mátyus IV. 401; továbbá PP.) *Metélő fű: ulva. (Murmellius-Sza- mota, 21.) *Mettérfű: köz-mádrafű, anyafű (Csapó, 170.). Mai neve: 1. őszi aranyvirág; Chrysanthemum parthenium (L.) Pers. 2.) matricaria chamomilla; 1. Pipitér. ■ *Mezei ciprus: kalincza, köszvény-fű, mezei cypros: herba chamaepityos, sen ivae artheticae; je laenger je lieber. (1745; Torkos, 7. 1.) Csapónál (125.) földi fenyő, vad ciprus, szélfű, ínfű, dinnyefű néven is. Mai neve: Ajuga chamae- pitys (L.) Schreb. *Mezei kapor: lásd Pipiter, * Mezei kömény: fructus carvi. (Frick)
