Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

Eégi magyar gyógyszernevek 259 *1 mely-gyökér, tárkon gyökér: radix pyrethri; bertram-wurtzel. (Torkos, 10.1.) *lmergyökér: lásd Koloka. *lmola: lásd Sukollat. * Indiai fa: anacardium. (Frick.) Indiai fekete fa: ébenfa. Lásd Rot­ting. * Indiai keserű bab: fabae sancti Ig- natii. A strycbnos nux vomica magvai. (Szentm., 167.) *Indiai szegfű: lásd Borsola. *Indiai torma, sárga felfutó, spanyol sarkantyú virág, királyszínű virág; na­sturtium Indicum; Cresson d’Inde, ca pusine; indianische kresse (Csapó, 279). Mai neve: nagy sarkantyúvirág·, Tro paeolum majus L. *Indiai tüskés disznó-kő: lapis hystri- cus, seu piedra dei porco spino; india­nischer stachel-saustein. (Torkos, 18. 1.) Lapis porcinus, L. Malaccensis, Bezoar hystricum néven is ismerték. Nem egyéb, mint a tüskés disznó (Hystrix cristatus L.) epehólyagjában található concre­mentum. *In-ír: unguentum nervinum. „Hasz­nos ide a geleszta olaj, az in-ír a patt kában“ (ungventum nervinum). PP. Pax. 308. 9lnnyujtó-fű: lásd Csikorgó-fű. Ires ruha: vászondarabra kent fllas- trom; sparadrap. „Ires ruha módra kösd a sebre (a békák tojományát).“ B. Szabó D., 1786. (Ethn. XIII., 134.) 1 spanyol légy: cantharides. (Weber: Amuletum, 89.) *Ispikanárd-olaj: unguentum nardinum PPB1. „Kildjen Kd énneken egy kevés ispikanard ola(j)t, mert itt nem tehe­tem szerét.“ (1561; Nád. Lev. 173.) „Tho- wabba ha Nnak töb Ispykynard olaya wolna, Ngod kwldene, mert az kyth hoz­tak, mynd fól kentek“ (egy Nádasdy Tamásnéhoz intézett év nélküli levél­ben. Orsz. Levéltár). *Istárj, vízi méreg, lator kóldus, mé­hek nevetése, farkas-nevető fű: ranun­culus sceleratus. (Veszelszki, 373.) * Isten juh ócska ja, ‘Isten tehénkéje, Isten üneje: Meyenwürmer (Ts. M„ Sz. K.): niinüke, olajbogár. „A májusi bo­gár vagy nyű, mellyet a magyarok isten tehénkéjének is neveznek ... nem egyéb, hanem egy . .. insectum, mellyet ama nagyhírű ... Liné Károly a coleopterák classisában helyeztette és úgy nevezi, hogy Meloe; tserebogár pediglen scara- beus melolontha. Az a két bogár neme nagyon különböztetik egymástul külső természeti ruházattyára.“ (Linzb., III., 2. 549.) Egy adat a 16. sz. elejéről; „Ki­nek az alfelében süöl vágjon, keressen az naranch heyath, es az Isten nönejth (így!)» aszald megh es törd-megh erős- sen.“ (Ethn. X., 271.) *Isten kegyelme-füve: herba gratio- lae; wild-aurin. (1745; Torkos, 7. lap.) Istennek kegyelme-füve: gratia Dei. (Frick.) Isten korsócskája: lásd korsócska-fű. *Isten lova farka: mai neve spárga; asparagus officinalis. „Egy dictioná- riumban mint egykor látám, ez fű Isten- lova-farkának neveztetik, melly neveze­tet reprobálok, azért mivel kivált ke­resztényekhez nem illik az Istennek Szent Nevét illyen híjában valóságokra ruházni.“ (Csapó, 270.) 9Isten-pohárkája-fű. „A Helxinét vagy Cis-ampelost-is Isten-pohárkája-fűnek nem helyessen nevezik.“ (Csapó, 143.) *Isten üneje: lásd Isten juhocskája. *Iszap: lásd Salokfű. Itató papiros. „Itató papirosra ken­vén, tedd a mellére.“ (1564? Gyógy. 1880. 106.) *lz: lekvár; electuarium, roob. Péld.: fenyőíz: roob juniperi (Mátyus: IV. 436.). Továbbá a NySz.-ban szilvaíz, sző- lőlz. *Izetlen fű. (Csapó, 149.) Mai neve: kerti laboda. Atriplex hortensis L. *János (Jánusz)-köröm. Eadvánszki „Magyar családélet és háztartás“ c. munkájában (II .köt. 315, 163 stb.): „Já- nosköröm, mind bűröstől“. Minthogy egy másik helyen (163. o.) az orvosságos kövek közt említi azt hiszem, hogy amulétumként karperecén stb. hordoz­ták. A fenti idézet is bizonyítja, hogy valami állatnak a karma volt, de hogy melyiké, azt nem tudtam kideríteni (hiúz? nyest?). *Jénister, kerti sárga borsóka-fa; ge­nista. (Veszelszki, 233.) *Jerva gyökér: radix contrayervae, gift-wurtzel. (1745; Torkos, 9. lap.) *Jó illatú gumi: assa dulcis. (Frick.) A mai benzoé-gyanta. *Jó szagú csalán: erdei csalán, la­mium montanum, lamium Plinii (Csapó, 55.). Mai neve: erdei méhfű, Melittis melissophyllum L. * Juhász - mogyoró. Bulbocastanum: „földi gesztenye, juhászmogyoró; erd- kesten, schaeffersnüss; mivel a juhászok a mezőn tsemege helyett élnek vele“. (Veszelszki, 112.) *Jujuba. Fekete jujubák: sebesten, seu myxae. Veres jujubák: zizyphae, seu ju- jubae. (1745; Torkos, 4. 1.) *Kákagyökér: lásd Olasz kákagyökér. *Kakasfarkfű: convallaria polygona- tum. (Veszelszki, 354.) *Kakasvirág: adonis. (Veszelszki, 27.) *Kákóbot, nád-botikó, buzogányfű, baka: typha. (Veszelszki, 435.) 17*

Next

/
Thumbnails
Contents