Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

258

Régi magyar gyógyszernevek

*Hariska, haricska: hajdina, pohánka (Yeszelszki 230). „Vasvármegyébe a hientzek között kétszer-is vetik és ster- tzet, gántzát (ez ott tartományos szó és annyit tesz, mint a pusziitza) készítnek belőle“ (u. o.). Mátyus: II. 152.

Harisnya-csalán: urtica minor (Zsoldos, 453.).

*Harmatfű: herba rorellae; sonnen- thau. (1745., Torkos, 8. 1.) Mai neve: Drosera rotundifolia L.

* Harmatkása: lásd Mannakása.

*Három királyok vize. „Fűz Anna kezét Szent Tamás hajával, melyben Isten fája, szentölt tömjén és három királyok vize volt, gyógyította meg.“ (1728. egy szegedi boszorkánypör irataiból. Ethn.

X. 36.)

Háromság-fű: herba trinitatis. (Frick.) Vö. NySz.

*Hasaló fű: evonymus? (Besztercei szószedet 29.)

Hashajtó eszköz: remedium catharti- cum. „Ezeknek a piluláknak nagyobb munkájoknak kell lenni, mint a közönséges hashajtó eszköznek“ (Domby, 210).

*Hasznos-fű: abrotanum. Murmellius- Szamota 21.)

*Havadi virág, nártzissus virág, kan- kós virág: narcissus (Veszelszki, 321).

*Havasi mórgóegér-háj: axnngia muris montani; murmelthierschmaltz. (Torkos, 12. 1.)

*Havasi ugorka: az Ecbalium elate- rium Richard (Momordica elaterium Linné) régi neve. (1745; Torkos, 5. 1.)

*Havasi vadugorka-gyökér: radix cucumeris asinini; esels-kürbisz-wurtzel. (1745; Torkos, 9. 1.)

*Hegyes útifű-mag: semen plantaginis angustifoliae, gespitzter wegericbs- saamen. (Torkos, 12. 1.)

* Hegyi ikra: asbest. (Mátyus, IV.,

V. 1.)

*Héhel-fű, tűbegyű fű, erdei káposzta: scandix pecten Veneris. (Veszelszki, 340.)

*Herczeg füve: hirundinaria. (Toldy. II., 71.)

*Herecz: fejér h. és kék hátú b. (Radv. Szak., 222. és 223.) Valami gombafaj.

*Herencs (gomba): kremling. Clusius- nál (Term. tud. társ. évk. I., 104.). Vörös herencs (u. o.).

* Hermes ujja: hermodactylus. (Frick.)

*Higviricz, édes gyökér: radix liquiritiae; süsz-boltz. (Torkos, 10. 1.)

*Him czipros: lásd Fekete czipros.

*Him-farkasalma-fű: herba aristolochiae longae; langosterluceykraut. (1745; Torkos, 6. 1.)

Him levendula. Spikinard, him levendula, nardus Indica... „Hideg gyomrot

melegít, emésztetlenséget elűz“. (Orv K 62.)

*Hiripgomba: boletus ferrugineus;

steinpülz. (Mátyus, II., 481.) Ma is használják Erdélyben. (Lásd MTsz.: hiriba.) Istvánffy Gy. szerint (Termtud. Közlöny, 1909; 436.) = boletus bulbosus (a Dunántúl „vargánya“ s már Clusius is ezen a néven említi).

*Hiúzkő: lapis lyncis, seu belemnites; luchs-stein. (Torkos, 14. 1.) Így nevezték hajdanában egy ásatag fejlábúnak (ce- phalopodának) a törmelékét.

Holdruta: lásd Lúdrettentő-fű.

*Hód monya: castoreum-zacskó. Bat- thiány Ferencznek Nádasdy Tamáshoz (1553.) intézett levelében fordul elő. (Orsz. Lvltár.) A mony szónak régen „scrotum“ értelme is volt.

*Hódtetem zsírja: axungia castorei; biber geil-schmaltz. (Torkos, 12. 1.)

*Hód-töke, hód-töki olaj: castoreum. „Végy fertály font babérolajt... hód- töki olajt“ (Ts. M. K. J. 38.). „Végy... hód-töki olaját“ (u. o. 42.). V. ö. PPB. Castoreum: Hód tökiből való orvosság. (A NySz.-ban található halhód-töke szintén kétségtelenül castoreum-ot jelent.)

*Hollandiai szurok: pix navalis; schiff- pech. (1745; Torkos, 5. l.)*Mai nevei: Pix navalis, P. nigra, fekete szurok; schwarzpech, bartpech. Illő részeitől megfosztott fakátrány.

Hólyaghiízó-fű: lásd Sebesítő-fű.

*Horgas hüvélykű széna: foenum grae- cum. (Orv. K. 84.) V. ö. Görög széna.

Hölgymái: lásd Drágulob.

*Igen-hasznos-fű: pulegium (Murmel- lius—Szamota 21.)

*1 gen-keserű-fű: aloes. (Frick.)

*Iglicze-búza. „A tavaszi-búzának szinte van rokonsága; illyen az iglitze- búza, a mellyet 4 holnap alatt malomba lehet adni.“ (Veszelszki, 432.)

*Imely. „Végy szapora füvet, kapot- nakot, körtvélyfa imelyét.“ (Ts. M. K. I. 22.) Hogy ezen érdekes szó jelentését megállapítsam, megnéztem a Tseh Már- ton-féle könyvnek német eredetijét s ennek 1633-iki kiadásában (mely megvaD az akadémia könyvtárában) a 25. oldalon a körtvélyfa imelye úgy hangzik, hogy birnbavm-mispeln; ebben a kifejezésben a mispel-nek (naspolya) semmi értelme se volna, ha nem tudnánk rá példát, hogy a német köznép néha ma is felváltva használja a mistel-1 és a mispel-1. (Pl. Eichenmispel: viscum

quercinum. Holfert-Arends 50.) Kétségtelen tehát, bogy a Tseh M. szövegében ia a birnbaum-mispel helyett a Birn baum-mistel értendő s így az imely itten fagyöngyöt (Viscum album L.) jelent. Lásd még Imely gyökér és Vad-imely.