Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
256 Eégi magyar gyógyszernevek *Flajstrom: emplastrum, flastrom. Pa- tik. Luk. 78. *Flanstrom: flastrom. Dealdea (= di- althaea) scrutium flanstroma. Sebhez való vörös flanstrom. (1609., T. T. 1894., 649.) *Flastromozás (lágyító): cataplasma emolliens. Illyenek a feredők, kövér levesek és lágyító flastromozások (cata- lasmák). PP. Pax 196. *Flaurom: flastrom. Szurkot, s viasz- szat egy formán temperálva (= timpo- rálva) olvasztassék öszve, s vékony ruhán által szűrvén flaurom formán ken- nyék ruhára, s azzal raggassák. (Házi Orv. 143.) *Fogas csigák : dentalia ; zahn- sehnecken. (Torkos, 15. lap.) A Dentalium dentalis L. nevű tengeri kagyló. *Fogas gyökér: dentaria. (Yeszelszki, 189). „A gyökere külömb-külömbíéle tsomós butzkókból áll, a mellyek szét- szedettetvén úgy látszanak, mint az ember fogai, a honnét a nevét kapta“. Fokhagyma elixir: elixir alliatum. (PP. Pax 271.) Fő-füvek: species cephalicae. Kácz: Borb. 159. *Föld-epéje fű (Csapó 85): Mai neve: ezerjófű, Erythraea centaurium L. Földi füstfű: fumaria officinalis (Enyedi, 81.) Földi tömjén-fű: chamaedrys. A XySz.- ban chamaepitys. (Frick.) *Földön folyó moh: lycopodium; gür- tel-kraut. (Torkos, 11. lap.) *Főtt víz. Kovax-cz Lőrinc írja 1554- ben: „Hogy az ti nagyságtok házánál megbetegedtem, ti kegyelmetek nagy szeretettel... és külömb-külömb főtt vizekkel (föth wyzekkel) tartottatok“ (BMNy. II. 107.). A NySz. helytelenül úgy magyarázza, hogy ez a főtt víz a. m. „succus medicatus; saft“. Igazi értelme, mint az P. Pápai szótárából is kiderül: decoctum, apozema, aq.ua cocta, vagyis a mai „főzet“. Franczus fa: lignum guajaci; frantzo- sen-holtz. (1745; Torkos.) Neve onnan, hogy syphilis ellen használták. (Vö. francos fa; NySz.) *Franczusok vize. Az franczusok vizit holnap kezdőm innya. (1560; NádLev. 61.) Valószínűleg a guajak-fából vagy a sassaparilla-gyökérből készített, syphilis ellen való főzet. *Fülben eresztő fű: lásd Fülben facsaró. (Csapó 97. ) *Fülben-facsaró. Fülben facsarónak a levét ki facsarván . . . igya az anginával szenvedő. (Orv. K. 27.) (Csapó 97.) Sempervivum tectorum L. (kövi rózsa, fülben-csavarító, fülben-eresztő fű. H. W. 98. lap.) *Fülbenmásző fű: Csapó 97. Ugyanaz, mint a Fülben facsaró. *Fiilemüle. „Sokan sáfrány helyett Calendula, németül Bingelblume (a mieink Filemilének hívják) virágjaival- is élnek.“ (Mátyus: IV. 413.) *Fűszerszám-gyökér: a Calamus aromaticus (kálmos) gyökértörzse. (Frick.) *F űzfagomba: felber schwammen. (Clusius: Fungor, in Pannon, observ. Hist., Cap. II., Genus IV.) Vasmegyében és Szegzárd környékén ma is használja a nép ezt a szót, melyen a Lentinus tigrinus Bulliard nevű, főleg nyárfán és fűzfán élősködő gombát értjük. *Fűzfalevelű fű: lysimachia floribus spicatis, foliis conjugatis Crantz. (Csapó 100; Domby 100.) Mai neve: Lythrum sa- licaria L. réti füzény. *Gabecz-gyökér, Gabicz-gyökér?: A ga- geez, vagy gabicz gyökeret ó hájjal őszve kell törni és flastromot belőle csinálván, azzal kell kötni. (Orv. K. 45.) E szó különben gavez-gyökér alakjában már Frankovitlinál is előfordul. (Eöreg gauez gyökér leuele virágostul. Lásd: M. Tud. Társ. Évk. I. 96.) *Galambicza: keserű gomba; agaricus piperatus; pfefferschwamm. (Veszelszki 103.) „Ezt a gomba nemét a mezei emberek belől sóval meghintik, a marha- ganéj eleven szenén meg-fonynyasztják és a mikor ott jól meg-levesültt, melegen úgy eszik meg, és engemet-is kínáltak véle, nevezetesen a tárkányi marha-járáson. Ditsérje a kinek tetszik, de én azt mondom, hogy így a gomba igen otromba“ (u. o.) A G. szó különben igen régi; már Clusius (Fungorum in Pannon, observ. brev. hist., cap. I. gen. XIII.) említi a kék G -t (blau teubelinge; képét is adja); a vörös G.-1 (rot teubelinge); a fekete és a varos GA (rauhe t.). Galambócz-fű: verbena; eisenkraut. (1745; Torkos, 8. lap.) *Galambszínű rózsa: rosa Damascena. (1745; Torkos, 3. lap.) *Galgant. Eeá metélj petreselymet. malosa szőlőt, galgantot (Eadv. Szak. 113.). Mai neve: rhizoma galangae minoris, vagyis az Alpinia officinarum Hance nevű chinai növény tőkéje, melyet régen fűszerül, gyomorerősítőnek használtak. *Gáliczkő-spiritus: spiritus vitrioli. Eácz: Borb. 174. De már a X\7I. sz. végén is szerepel: gáliczkő-olaj néven. (Ilyenkor legyen neked igazán elkészíttetett gáliczkü olajod; Eadv. Szak. 263.) Mai neve: angol kénsav, vitriol-olaj. *Gáncza: lásd Hariska. Gánya-virág: flores genistae. (1745; Torkos, 3. lap.) Gavez-gyökér: lásd Gabec —.
