Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

Eégi magyar gyógyszernevek

255

íoly sűrűséggel tsalánra, lenre, s burjánra etc. (Házi Orv. 7.)

*Fecske-gyökér, Szt. Lőrinczfű-gyökér: radix vincetoxiei; schwalben-wurtzel. (Torkos, 10. 1.)

*Fegyvernekes ír: waffensalbe, késsel vagy más fegyverrel ejtett sebek gyógyítására való kenőcs, unguentum cereum (fehér viaszt és disznózsírt vagy édes mandulaolajat tartalmazó kenőcs, melynek régebben más összeállítása is volt; lásd Ts. M. — K. I. 112.).

Fehér arany: platina. (Molnár: 334.)

*Feliér fürtös viola: lásd Fejér gerez- des.

* Fehér gyömbér: rhizoma zingiberis (Mátyus, IV. 386.). Főszédelgésrül: kömén maggal főzd öszvö a fehér gyömbért, avval éltesd. (1564? Gyógy. 1880. 107.)

*Fejér halcsont: os saepiae; weisz fisch-bein. (Torkos, 15. 1.)

*Fehér lóhere: melilotus albus. (1745; Torkos, 3. 1.) Mai botan. neve: közönséges somkóró.

* Fejér agyag: argilla alba, örmény agyag. Fejér agyagot, lépes mézet, írós vajat csinálj öszve. (Csíks. 218.)

*Fejér cipros: abrotanum femina, san- tolina, chamae cyparissus. (Mátyus: TV. 456.)

*Fejér ebganéj: graecum album, szárított ebganéj. Törje meg a borsot, és abban album graecumot azaz fejér eb- ganéjt. (Házi Orv. 11.)

* Fejér gerezdes, fejér fürtös viola: lupinus albus. (Veszelszki 287.)

*Fejér há*ú tövis: lásd Szűz Mária teje.

*Fejér kő: gypsum. (Frick.)

* Fejér mázr gipsz. (Veszelszki: 100 esztendős kalendárium, 1799. 147. 1.) Vö. NySz.: „Máz“ a.

*Fejér pamuk: bombax. (Frick.) A mai vatta.

*Fejér semmi: nihilum album, seu pompholyx; weisz nichts. (Torkos, 15. 1.) Ma: cinkoxid; bár a nép inkább a kénsavas cinket nevezi így.

*Fejértövisk: lásd ördögkeringő. (Vö. NySz..: „fejértüske“.)

Fejér víz: aqua vegetomineralis. Goulard víz, Eácz: Borb. 159.

* Fekete csalán: Scrophularia nodosa L. .ló a fekete-tsalán gyökere-is, mellyet varjú-mogyorónak hínak (radix scrofu- lariae). PP. Pax 290. Azon fekete tsalán- nak vedd vizét (uo.) továbbá Csapó 56.

*Fekete csallán-gyökér: radix scro- phulariae; braunwurtzel. (Torkos, 10. 1.)

* Fekete czipros: artemisia abrotanum L. (Mátyus: IV.; 457.) Him ciprosnak. cipros-fünek és isten-fájának is nevezi.

*Fekete fü: absinthium. (Besztercei szószedet, 27.)

*Fckete gyömbér: rhizoma zedoariae. (Mátyus: IV. 391.)

*Fekete hagyma, kutyahagyma. (Csapó 113, Orv. K. 101.) Mai neve: allium vineale L.

* Fékét e ír: unguentum fuscum Wurtii. (PP. Pax 312.)

Fekete koriander: lásd Római kömény.

Fekete kömény: lásd Római kömény.

*Fekete kökörcsén: a mai mezei kökörcsin, Anemone nigricans (Störk.) Fritsch. Az fekete kökörczennek assad a giőkeret (M. P., Nyr. 1905., 510.). A NySz.-ban „fekete kükircs“ néven.

*Fekete mák: mezei koriandrom, fekete koriandrom, fekete köményfű (Csapó 142); papaver nigrum (Mel. Herb., Ny. Sz.); fekete mák avagy gith (Com. Jan.. NySz.). Mai neve: mezei kandilla; Nigella arvensis L.

*Fekete menta: sisymbrium. (Orv. K. 93.)

Fekete olaj: egy 16. századbeli kéziratban olvastam. Fekete gilisztákból készítették.

Fekete peszercze: lásd Bujdosó csal- lán.

*Felfutó: lásd Salokfű.

*Fentőfű: equisetum. (Veszelszki 205.)

*Fenyőal ja-gomba: Clusius (Fungor, in Pannon, observ. brev. Hist., Cap. I., geniis XX.). Ezzel mi magyarok nem igen élünk, de egyéb nemzetnél igen kedves (Eadv. Szak. 225). Ezt a kifejezést ma is használja népünk és a rizikét v. tövisalja-gombát (Lactaria deliciosa L.) jelöli vele. Clusius (uo. Cap. Π. Genus XXI.) egy „Fenyő atya gomba, nem jo“-t is említ, melyet németül Falscher gresling-nek nevez.

*FenyŐ enyv: terebinthina communis: gemeiner terpentin. (1745., Torkos, 6. 1.)

*Fenyőiz: lásd íz.

Fenyőmag: baccae juniperi; wach- holder-beer. (Torkos, 1745., 4. lap.)

Kechchete, anusmak, fenywmak: de quolibet j loth. (1540?) Kézirat a Nemzeti Múzeumban; 898 (föl. Hung.).

*Fertó: fertőn, egy latnak ötöd része, drachma. Egy fertő lenmagolajat, fél fertő mézet, ereszd öszve tűzzel. (Csiks. 218.) Egy fertő faolajt,... egy fertő vajat,... az tehéncsontnak egy fertő velejét ... együtt főzzed. (Uo. 219.)

*Festő virág: isatis, flos tinctorius. (Orv. K. 109.)

Férfiúi vér: hypericum. Lásd: Nagy pengő fü.

*Finom grecum: foenum graecum. (1676., T. T. 1894.. 397.)