Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
254 Kég;i magyar gyógyszernevek Étek-szer: fűszer. Fűszer számnak, fűszernek, vagy hellyesebben étek-szemek hívjuk közönségesen azokat az eszközöket stb. (Mátyus, TV. 323.) * Etető: lásd Réztajték. Étető kény eső: hydrargyrum bichlora- tum corrosivum, sublimat. Rácz: Borb. 157. Étető víz: aqua phagedaenica (mész- víz+sublimat.) Rácz: Borb. 163., 166. *Ezer jó hasznú ir: emplastrum Noricum. Ezer jó hasznú irat lehet készíteni: ha 13 lat veres miniumot, . . . egybe timporálsz. (V. IV. 295.) „Ezer jóféle flastrom“ alakjában ma is megvan. *Ezerszép: bársonyvirág, amaranthus. Lásd: Szeretet virága. *Eziist. — Levél-ezüst: argentum foliatum; geschlagen Silber. — Eleven ezüst avagy kéneső: argentum vivum; queck-silber. (Torkos, 14. lap.) Ezüst-tajték: lithargyrum argenti. (Frick.) A világosabb színű ólomoxid, melyet argyritis-nek és spuma argenti- nek is neveztek (Murray). *Facskandó: fecskendő. A mely embernek vér jár a monyabul... facskandó- val lűjj bele, meggyógyul (1676; T. T. 1894, 394.). *Fagyalbogár, fagyalfa-bogár. Batthyány Ferenc özvegye írja (1570. nov. 27.) egyik levelében: „lm küldöttem fagyai bogarakat; az kiket megmart, mindeniknek hármat hármat adjon Kegyelmed meginni benne“. (Száz. 1907. 338.) Kétségtelenül a kőrisbogár régi neve; mert ez élősködik a fagyal-bokron és ezt használták régen a veszett állatok marása ellen. Erre a szóra különben még egy (újabb) adatom is van: De impotentia: Spanusi Smukin, mellyet a Magyarok Fagyai fa bogárnak neveznek, azt egy verdung fa olajba be dög- leszteni, és azon olajjal akar mellik hüvek (!) Laba ujját kénnyé az Impotens. (Orv. K. 24.) Ez a Spanusi Smukin, melyet az Orv. K. írója hibásan másolhatott valami német kéziratból, nem egyéb, mint a ném. spanische mucken. vagyis a kőrisbogár. A gyógykezelés is ugyanaz, mint a mi a Dühös bogár címszónál olvasható. *Fahaj-fű: kálmos; acorus calamus. „Megél ez szárazabb földü kertekben is, és a fahaj-fü név alatt (minthogy a szagja, ha megrontsolják, éppen olyan mint a fahajnak); ritkaságul sok hellye- ken tartatik.“ (Mátyus: IV. 396.) *Fáj-czipros: herba sabinae; segen- baum. (1745; Torkos, 8. 1.; Mátyus, IV. 458.) Faj-tüdőfű: Csapó, orvosló könyvecske, 99. (Kétszer!) *Farkasalma. Hím olasz farkasalma- gyökér: radix aristolochiae longae verae; wahre lange osterlucey-wurtzel. — Hím farkasalma-gyökér; rad. aristolochiae longae vulgaris; lange hohlwur- tzel. — Nyőstén olasz farkasalma-gyökér: rad. aristol. rotundae verae; wahre runde osterlucey-wurtzel. — Lyikas ir, hajas farkasalma-gyökér: rad. arist. rot. vulgaris: runde hohl-wurtzel. (1745; Torkos, 9. 1.) * Farkasfing gomba: lásd Lófinggomba. * Farkasgyökér: farkas répa, farkas bab, farkas méregfű, négylevelű fű, gyö- kere-elfordult fű, visszaforduló szőllő. elforduló szőllő, mérgesfű (Csapó 88.). Mai neve: farkasölő sisakvirág; Aconitum vulparia Rchb. Farkas-hárs: lásd Gyűrűfa. *Farkaslábú fű: lycopodium, korpafű (Domby: 32.). *Farkas-mák: Papaver erraticum — pipacs. (Madács: Házi apateka. Wesz- prémi: Succincta, III, 234.) Veszprémi farkaswiafif-ot ír; kétségkívül hibásan. *Farkasméreg-fű: lásd Farkasgyökér. *Farkas nevető fű: lásd Vízi méreg és Istárj. *Farkasnyila - fű: Bidens bullata Crantz. (Csapó 88: „Itt Debretzemben a köznép vérhas ellen nagy haszonnal él véle“.) (Mai neve: Bidens tripartita L.) *Farkas szőllő: lásd Czillárfű. *Fasaláta, kerek télizöld (Veszelszki 366.). Mai neve: Pirola rotundifolia L. *Fattyú fahaj: cassia lignea (Mátyus: IV. 378.). V. ö. Vastag fahaj. Fattyú ón: czink (Molnár, 333.). *Fattyú sáfrány: „cartamus, cnicus sativus, németül: saflor, wilder safran.“ (Mátyus IV. 417.) *Favíz. Udvardy György írja Ná- dasdy Tamásnénak (Orsz. Lvltr., Ná- dasdy-levelek közt) 1560. dec. 13-án: „Az fa vyzeth hath ora korban vette hozzay“; egy másik levelében azt mondja, hogy minek előtte „az favizet kezdjék innya adni ( a doktorok a nádornak), mannát adjanak neki“; ugyanitt az utóiratban azt írja, hogy „az fa vyzeth meg nem érthettem mykor kezdyk Vramnak adny“, és még több helyen ugyanígy. Ez a favíz valószínűleg ugyanaz a gyógyszer, a mit a németek holztrank-nak v. holztee-nek neveztek, a latin neve pedig decoctum lignorum volt (v. ö. főtt víz). Guajak- fából, sassaparilla-gyökérből stb. készíttették és különösen syphilis ellen használták. *Fecske - fonal : cuscuta europaea, aranka. Az aranyka nevű füvet, mellyet fetske fonalnak-is hívnak ... ez fel
