Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

Régi magyar gyógyszernevek

247

*Arany tyúkmony: ovum aureum; electuarium de ovo aureo; elect, regis. Ovum aureum vagy arany tyúkmony, melly a Maximilian császár nevét viseli. (PP. Pax 271.) Pestis ellen való szer, melyet Ritius Pál magyar királyi orvos talált fel a XVI. században.

* Aranyvíz. ,,Im azért, édes bátyám uram, aranyvizet egy keveset küldtem, melylyel kegyelmed az szive aránt ő kegyelmének kenesse meg“. (1669; Teleki Mihály levelezése, IV. 456.) Ne gondoljuk, hogy arany is volt benne; többnyire illatos füveket (démutkát, méh- füvet, csombort, putnokfüvet, léstyánt, köménymagot) és bort tartalmazott. Gyomor-, szív- és anyaméhbajok ellen használták. Már Amaldus de Villanova is árulta, de abban sem arany volt, hanem sáfrány.

* Áron-por: Minden köszvényes embernek leg először... Aaron port kell innya adni borban... Az Aaron port patikában találni. (Orv. K. 40.) Nem egyéb, mint a régi Pulvis ari v. de aro; kontyvirág porát tartalmazó orvosság.

*Áron szakálla. Áron szakállya, borjúláb-gyökér: radix ari; aronwurtzel.

(1745; Torkos, 9. lap.)

*Árpa-répa: csicsóka; helianthus tuberosus. (Csapó 14.)

Árpaszem: granum, szemer (mint oi·- vosi súlymérték; 0.073 gramm). (Egy) scrupulus, mely húsz árpaszemet nyom. (A. Csere: Enc.: 196.)

Árpavíz: ptisana. (Murmellius.)

*Artifióla: Scorzonera hortensis vei Hispanica; artiti, haberwurz. (Csapó 15.)

* Árvaleány haja. Igaz árva leány haja; herba adianthi nigri, seu capilli Veneris; frauen-haar. Közönséges ά. 1. h.: herba adianthi vulgaris, seu filiculae capillaris, ordinari frauen-haar. (1745; Torkos, 6. lap.)

*Asszony ága: Juniperus sabina L. Sabina nevű fűnek mind magyarul, mind deákul egy a neve; hanem emellett az együgyű magyar öregasszonyok asz- szonyágának nevezik. (1759; Váli 150.) Beythénél, Meliusnál: „boldog asszony ága“ (vö. NySz.).

*Átkozott tövisk: lásd: Ördögkeringő.

*Bábaseggű gomba: Radv. Szak. 225.

*Babfű: aconitum. (Veszelszki 23.)

* Bablevelű fű: kerti varjúháj; Sedum fabaria Koch. (Csapó 19: „sülyfűnek is nevezik, de helytelenül“.) V. ö. Pópiom.

*Baczafű: ? „Item Bacza (!) fűnek magyarul, Nemeiül vadkendernek hyak, igen gyönge levele vágjon, mint a Rozmaring ollyan, viragya verhenyeges, appro magais, aligh nyől égi araszni- nal föllyeb“ stb. (Vízibetegség ellen ajánlja egy. a 17. század végéről vagy

a 18. század elejéről való kézirat; Er- nyey József birtokában.)

*Bagolygomba: (Clusiusnál).

* Bajfű: Chenopodium botrys L., bá- rányfarkú libatop. (Csapó 98.)

*Bajfű-mag: 1. bacca lauri; babérbogyó. Vizellés ellen: bajfű magot borban add meginnia. (Csiks. 218.) Bajfű magot, gyöngybért törj öszvö (u. o.). Egy lót bajfű magot (u. o. 220.). Keress az patikában laurea bakot, magyarul bajfű magot (u. o. 221.). Mátyus: IV. 436, 437. Megjegyzem, hogy a babérlevelet ma baj fa-levélnek, bajfű-levélnek és bajnokfa-levélnek is mondja a nép. (Kari. 13.) 2. Amomum cardamomum termése. (Mátyus: IV. 348, 349.)

*Baka-kalács. (Veszelszki 135.) Mai neve: bábakalács; carlina acaulis L.

*Bakvér: sanguis hirci. (Frick.) A beszárított marhavért nevezték így a régi patikában.

*Baldián gyökér: radix valerianae; baldrian-wurtzel. (Torkos, 10. lap.)

Bálffi-mag: bacca lauri. (Enyedi 92.)

*Bálfű-mag: babérbogyó; bacca lauri. (Mátyus: IV. 437. és a NySz.-ban, kérdőjellel Bájfű címszó alá sorozva.)

*Balfű-mag: babérbogyó. Törj babirt (bal-fű magot), PP. Pax 134. A NySz. bálfű-nek írja. V. ö. Bálffi-mag.

*Balha-mag: semen psyllii; flöhsaamen. (Frick és Torkos, 12. lap.)

Balzsamom: lásd Arabiai B.

*Bánfű-mag: babérbogyó; bacca lauri. (Mátyus: IV. 436, 437.)

*Banilia: vanigliae, seu benzionellae; vaniglien. (Torkos, 1745.) A fűszerül ma is gyakran használatos vanília; a Vanilla planifolia hosszú toktermése.

* Bánya-kristály: lapis crystalli montani; berg-kristall. (Torkos, 14. lap.)

* Bárány csecs-fű, egércsecs-fű: sedum minus tereti folium luteum Bauhini; sedum rupestre foliis subulatis confertis et floribus congestis Linnaei. (Csapó 28.) H. W. szerint: borsos szaka, sedum acre L.

*Bárány saláta: lactuca agnina, valeriána locusta. (Mátyus: II. 214.)

*Barátfejű fű: pitypáng, gyermek- lántz; leontodon taraxacum. „Nagy sárga virága van, melly ha megérik, a szél elkapván, kopaszon marad a helye, mint a barát feje“. (Veszelszki 127.)

Barátpirító: Toldy: II. 74.

* Barna kréta: terra Umbria; umbra. (Torkos, 15. lap.) A vastartalmú okkersárgának barna változata.

Bársonyvirág: lásd Szeretet virága.

*Barzing: fodormenta. (Veszelszki 116.)

*Basal-rózsa: bazsarózsa, paeonia. Pio- nea wlgo Basal Rosa. (Orvosi jegyzet