Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
246 Régi magyar gyógyszernevek Baromorvos könyve, ford. K. Pethe Γ. (1827.) Rumy Mon.: Rumy, Monumenta Hun- garica. 58. Sebők Sándor: Diss. inaug. medieo-botan. de Tataria Hungar. Vienn. 1779. 59. Sokf.: Sándor István, Sokféle. 60. Sz.: Századok. 61. Szávay: Győr monográfiája, 1896. 62. Székely: Gróf Székely Ádám: A marhák körül való austriai rend-tartás. Szeben, 1763. — Szent-Mihályi (lásd 73. alatt). 63. Sz. Hártó: Szokolay Hártó János: Kecskemét városának történetirati ismertetése. Kecskemét, 1846. — Szind (lásd 74. alatt). 64. Sz. K.: Szily Kálmán: Az első állatorvosi könyv magyar nyelven. (Term. Közlöny, 360. füzet.) 65. Thaly R. T.: Thaly Kálmán: Rákóczy Tár. 66. Thurzó: Lev. Gróf Thurzó György levelei nejéhez. Budapest, 1876. 68. Tolnay Sebgy.: Tolnay Sándor: A három állatok sebgyógyítása tudományáról. Bées, 1785. 69. Torkos: Taxa pharmac. Posoniensis 1745. 70. Csapó: Üj füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775. 71. Csorba József: Hygiastika. Pest, 1829. 72. Madai D. S.: Szükséges oktatás stb. 1739. 73. Szent-Mihályi Mihály: Házi orvosságok. Vácz, 1791. (Szentm.) 74. Szind.: A lovak orvoslásáról. Ford. Német Mihály. Pozsony. 1796. 75. Váli: Nedeliczi Vali Mihály: Házi orvos szótárocska 1759. (Az utalások az 1797. évi kiadásra.) 76. Veszelszki Antal: A növevény-plánták országából való erdei és mezei gyűjtemény. Pest, 1798. (Sok jó régi magyar szó, különösen a Dunántúlról.) *Abel vére: Sanguis draconis, sárkányvér. Aprón törtt Abel vérét (Sanguis Draconis) vagy tömjént közibe elegyítvén. (PP. Pax 143, 313, 314; Torkos 6. lap.) *Adomány: adag; dosis. Az elégséges adomány (dosis justa) annyi, a meny- nvit a beteg elszenvedhet (ACsere: Enc. 191). *Afrözia-víz: Morocz Erzsébet 1684-ben azt írja Radvánszky Györgynek (Lev. Tár, Π. 384.): „kérem szeretettel, az mi- némü Afrosia vizet ígért Kd én nekem, azon vizet ezen alkalmatossággal együtt, egy kevés rózsavízzel együtt, meg küldeni ne neheztelje“. Ezen afró- zia-víz kétségtelenül nem egyéb, mint az Aqua euphrasiae, az Euphrasia officinalis L.-ből lepárolással készített illatos víz, melyet a régiek nagyon gyakran használtak szemvíznek; magát a növényt a régi magyar botanikusok szemtisztító vagy szemvigasztaló-fünek is nevezték. Agármony-fű; vitézfű: orchis. (Frick.) *Ájer: valami ismeretlen összetételű folyadék. Ennek utána vedd a másik aranyszínű vizet, ki mondatik ájernak. (K. C. 42.) * Alma-ír: unguentum pomatum. Keny- nyék a vese táját... alma írrel (pomatum), PP. Pax 202. *Alombik: lombik, alembicum. Mindezeket alombikon át destilláld gyenge tűzön. (K. C. 38.) V. ö. Töküveg. * Álomhozó fű: lásd Nagy dragulya. *Alutó: remedium narcoticum, altatószer. Nem kell mindjárt valami alutóval el-bódítani a gyermek fejét. (PP. Pax 323) * Angyal édes-gyökér: polypodium vulgare; engelsüsz, süszfarn. (Csapó: 10.) * Angyal-gyökér: radix angelicae; an- gelica-wurtzel. (1745; Torkos, 9. lap.) * Angyalra gtafű, pénzlevelű fű, nádra- fü. (Csapó 220.) Mai neve: pénzlevelű lizinka; Lysimachia nummularia L. * Anyaméhfű: leonurus cardiaca és melissa. (Toldy, II. 68. és 72.) * Anyaméh-szegfű: anthophylli; mut- ter-nelcken (1745; Torkos). A Caryophil- lus aromaticus L. fának éretlen, megszárított termései vagy bogyói; ellentétben a közönséges szegfű-vei (caryo- phylli; gewürtz-nägelein; u. o.). * Anyaszegfű: anthophyllus. (Mátyus: IV, 341.) Az Eugenia aromatica Baill. nevű fának, mely a szegfűszeget is szolgáltatja, éretlen, megszárított termései vagy bogyói, melyek valamivel hosz- szabbak és vastagabbak, mint a közönséges szegfűszeg. *Apateka: apotheca, pharmacopolium (1608-ból) Weszprémi: Succincta etc. III. 232. *Apró harisnya-csalán: urtica minor (Veszelszki 449.). *Apró liliom, mezei dárdátska. (Csapó 160.) Mai neve: Gladiolus communis L. *Apró mag: semen ammeos. (Frick.) *Apró szerecsen-mag: semen ammeos, erotischer ammeysaamen. (Torkos, 11. lap.) *Arabiai balzsamom: Balsamus de Meccha. seu opobalsamum; opobalsam. (1745; Torkos, 5. lap.) *Arabiai gyopár: flores stoechadis Arabicae. (1745; Torkos, 3. lap.) Mai növénytani neve: Lavandula stoechas Linn. * Aranynyal versengő: chelidonium minus (PP. Pax 244.) eh. majus (Csapó 91.). *Aranyos istápfű: solidago virga aurea; gulden vund-kraut (Csapó 13.). *Aranyos kékkő: lapis lazuli; lazur- stein. (Torkos, 14. lap.) * Aranyszínű kő: talcum solis (Gömöri. A pestisről való orvosi tanácsiás, 88). Arany-tajték: lithargyrum auri. (Frick.) A sötétebbsárga színű ólomoxid vagy glét, melyet chrysitis-nek, ném. goldglätte is neveztek.
