Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar gyógyszernevek. A régi magyar orvosok történetére vonatkozó kutatásaim közben gyakran volt alkalmam olyan magyar kifejezéseket, javarészt mesterszavakat olvasnom, melyeket a Nyelvtörténeti Szótárban és más alapvető nyelvészeti forrásainkban nem találhattam meg. Bár jómagam nem vagyok céhbeli nyelvész és nem is szeretném, ha ez a kis közlemény idegen téren való hivalkodásnak látszanék, mégis úgy gondoltam, hogy nem lesz egészen kárba veszett munka, ha ezt a szerény parergon-t is közzéteszem. Az alábbi kifejezések túlnyomó része hiányzik a NySz.-ból. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy a NySz. anyagának gyűjtése közben nem vették figyelembe az olyan munkákat, amilyen pl. Torkos Jusztusz János „Taxa pharmaceutica Posoniensis“-e, mely valóságos vocabuláriuma a régi magyar gyógyszerneveknek, növénytani és egyéb természetrajzi kifejezésnek, szóval mindannak, mi az orvosi és gyógyszerészi gyakorlatban járatos volt. Jól tudom, hogy Torkos az ő kifejezései tekintélyes részét régebbi magyar szerzők irataiból vette, egy részét valószínűleg maga csinálta, illetőleg a latin vagy német kifejezést magyarra fordította; de kétségtelen, hogy a 18. század elején használatos népies szavakat is gyűjtötte, mert a Taxa előszavában azt mondja, hogy munkájához nemcsak Melius Herbáriumát és más régi magyar orvosi írókat, hanem a saját manuscriptu- mát is felhasználta, mely utóbbit „Comaromii degens ibidemque ab Anno 1726 ad Annum 1731. Inclytorum Comitatuum Comaromiensis et Strigo- niensis physici ac medici munere defungens. magno studio congesserat.“ Azokat a kifejezéseket, melyek a NySz.-ból hiányzanak, vagy az itt szereplő jelentésük hiányzik belőle, szóval mindazokat a szavakat, melyek a NySz. kiegészítésére valók, jórészt csillaggal láttam el. Most, a munka befejeztével, úgy látom, célszerűbb lett volna fordítva csinálnom, vagyis a NySz.-ban meglevőket jelölni ilyen módon, mert gyűjtésem legnagyobb része hiányzik a NySz.-ból. Az igazat megvallva, mikor e kifejezéseket irogatni kezdtem, nem gondoltam, hogy a csillagosok száma ennyire fog szaporodni. Megjegyzem még, hogy sok, a NySz.-ból ugyan hiányzó, de már a 18. század végéről való kifejezést nem csillagoztam meg, legföljebb akkor, ha régi és népies eredete kétségtelennek látszott. A kifejezéseket sok helyen tárgyi magyarázatokkal is elláttam. Ezek a magyarázatok sokszor okoztak nehéz munkát és fejtörést; pedig jó ideje foglalkozom a gyógyszertannal és a materia medicával. Sok kifejezésnek a mai értelemben való magyai’ázata hosszadalmas szakirodalmi kutatásnak az eredménye. De éppen ez a nehézség sarkalt arra, hogy azokat a tárgyi magyarázatokat is ott, ahol szükségesnek látszott, megadjam; mert kétségtelen, hogy a helyes magyarázat nem pharmakologusnak még sokkal 16*
