Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Adattár

Egy (állítólagos) Sambucus-kéziratról.

A Nemzeti Múzeum kézirattárában (Föl. lat. No. 1713.) érdekes 16. századbeli orvosi kézirat található. Címe: „Joannis Sambuci Tyr- nav(iensis) Pann(onici) Practica Medicinal(is) Viennae ab 1585—1595 exercita. Acc(edit); Anonymi (Richardi Streun ab Schwartzenau, S. C. & R. M(aiestatis) Consiliarii) Notata et Excerpta de Norico, Boyis et alijs Gentibus aevi Romani & Medii. — Vocabularium Historicum Austria- corum Principum incrementa successiva ab Ao 1291—1452, ex Fuggeri MSSptis deducta etc“. A kódex legnagyobb részét a két utóbb említett történeti munka teszi, míg a most tárgyalandó orvosi napló csak 46 oldalra terjed és a 25. oldalon kezdődik.

Erről az orvosi naplóról mindjárt megjegyezhetem, hogy nem a Sambucus (Zsámboki) diáriumja. Ennek a kiváló orvos-polihisztorunknak egészen más volt a kezeírása s másrészt a napló keltezése is ellene szól annak, hogy tőle eredne, mert Zsámboki 1584 júniusában halt meg. Mindazáltal megérdemli ez a kézirat, hogy egész röviden megismertessem itten, mert az a két vagy három (névleg nem említett) bécsi orvos, kiktől a napló származik, mindenesetre kiváló ottani praktikus (talán egyetemi tanár) lehetett. Betegeik listájában olyan előkelő nevek szerepelnek, mint „Graefín Hainrichin vonn Hardeckh“, „Graefin vonn Arch“. „Frau Ameley vonn Liechtenstain“, „Herr Joachim vonn Sintzendorf“, Herr Hans vonn Sinzendorff“, „Dom. Wolfgangus ä Liechtentain“, „Domina de Neuhauss“, „Herr Wolf vonn Walterskirch zu Hundtshaimb“, „Dersfy, Baro Vngarus“, „Filia Dni Vngnadt“, „Fraw vonn Eck“, „Sigmundt Richter, Ertzerzogen zuschrotter“, „Virgo nobilis Elisabetha N. in gynaeceo Dn. ä Liechtenstain“ usw.

Sajnálom, hogy egyelőre nem sikerült a naplóírók neveit kiderítenem; egyikük azonosságát a következő adatok alapján lehetne megállapítani (u. o. a 42 (b) oldalon): „Dns Doctor Georgius Mosbach lipsensis, computer meus, 24. Januarij annj 1594, correptus accessione febrili, cum magno capitis dolore, ex animi quadam perculsione, quam ex Antonij Robizij, p. m. apoplexia (!) conceperat“ stb. Ez a Mosbach vagy Masbach (MaspacMus) nem más, mint a bécsi egyetem orvosi karának 1593. évi dékánja; míg Robitz Antal tekintélyes bécsi gyógyszerész („Pharmacopola ad rubrum cancrum“) volt. Mindkettejükről lásd még Senfelder: Acta fac. med. univ. Vindob., IV. 459, 462, 321 stb. A legrészletesebb és általános történelmi érdekkel is bíró kortörténetet a kézirat 46 (a) oldalán találjuk. Itt az áll, hogy Ernő főherceg a napló íróját 1592 január 18-án nehány más bécsi orvossal együtt a súlyos beteg francia királynéhoz hívta, ki sok mindenről panaszkodott: „conquerebatur de palpitatione