Liszt Nándor dr.: Népies gyógyitó-módok és babonák Hajduvármegyében (Debrecen, 1906)
26 12. Tejfelben feloldott borkő. 13. Chinapor — mindmegannyi gyógyitószere a váltóláznak népünk felfogása szerint. 14. Egyszer óvszer, másszor gyógyító hatású a rozs himporos virágocskája, mit ujjal való végig- huzással szednek le a virágzásban levő rozsszálakról és megeszik. 15. Hallottam a pálinkába áztatott lóganéj használatáról is említést tenni. 16. Többször látni a házak falán vagy kapuján ilyen felírást: „a beteg nines itthon“; ez is a hideglelés elleni védekezésnek képezi egy nemét. 17. Megszűnik a hideglelés akkor is, ha a betegnek egy kenyérbélbe takart eleven legyet adnak be, de a szenvedőnek a manipulációról tudni nem szabad. Kézizzadásnál zöld békát szorongatnak a kézben. Gyermekek angolkórja ellen sós-, komlóinda-, szederinda-, foghagymás moslék-fürdők és paezal- fürdők buzaszemekkel vagy ezek nélkül jönnek alkalmazásba. Foghagymás juhfagygvuval kenik be a gyenge csontu gyermek talpát, köldökét és hátát; ezt mint igen eredményes eljárást dicsérte előttem egy tudós asszony. — Rachitisnél is szokásos babona, hogy a gyermek ruháit a küszöbön naponta megverik. — Végül azonnal fog járni tudni a gyermek, ha őt a szegletbe, a seprű helyére állítják s onnan indítják el. — Gyermekek angolkóros púpját ebag- nak is nevezik. * Fájdalmak enyhítésére, végtagokra, gyomortájra, hasra használják a vastag terpentint is és pedig népünk előbb zsírral — lehetőleg avas zsírral — keni be a fájós testrészt s csak azután teszi fel a terpentines papirost, rajta hagyva azt hosszabb ideig, napokig, egész az önkéntes leesésig. * A hemeralopiát megyénk népe is „farkas-hályognak vagy farkas-sötétségnek“ nevezi; elég gyakori jelenség, különösen erősebb napsütés és az első tömegesebb hóesés idejében a szabadban tartózkodóknál. Elhárítására nyárson sütött birkamáj
