Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
51 így — körülbelöl 18 évi (t. i. 1775-től 179%-ig) időköz tartama alatt — a sebészeti rend tökéletes rendezése az országban bekövetkezett. Az orvostudorokra nézve is 1792. Oct. 8-ról kelt legfelsőbb határozat folytán azon örvendetes elégtétel adatott az o r s z á g e g y e t e in é- nek: „hogy a magyar egyetem tudorai, ha a monarchia többi német tartományaiban akarták művészetüket gyakorolni, az illető tartomány egyete ménéi uj szigorlat letételére köteleztettek; de a monarchia többi tartományaiban tudorokká avatottak is, ha Magyarhonban volt szándékuk letelepedni, nálunk is az egyetemen hasonlót tenni tartoztak.“ (Codex Tom. III. Sect, I. pag, 686. N. 1339,) Ez által tehát egyetemünknek a monarchia többi egyetemei ellenében erkölcsi egyenlősége kimondatott. De a kölcsönös tudományos elismerés és a magyar egyetemen felavatott s oklevelezett tudoroknak és sebészeknek egész en szabad k ö 11 ö z é s i- és g y a k o r 1 á s i j o g a az örökös tartományokban — és az ott felavatott és oklevelezetteknek viszont Magyarbonban mindkét részre a szigorlatoti ismétlése nélkül — csak az 1793. Oct. 7-én kibocsátott legfelsőbb határozatban mondatott ki; csak hogy a pesti or vosikarn ak, ü Felsége által a z tétetett kötelességévé: hogy a vizsgálatoknál szintén oly szigorú ság'gal járjon el, minit a bécsi; továbbá arra is lön figyelmeztetve a kar: hogy a szigorlatoknál a honi nyelvek ismeretére tekintettel legyen. (Codex Tom. III. Sect. 1. pag. 704. Nr. 1351.) Ezen említett e gyen jogosításban azonban a p á d u a i egyetem nem részesült, mert — még azon idő tartama alatt, mig az osztrák kormánynak alá vala vetve — sem volt a többi örökös tartományok egyetemeivel egyen löen szervezve, s ennek következtében az ott jelavatottak a k ü 1 f ö 1- diekre vonatkozó szabályoknak valónak alárendelve. Ki rályi határozat 1807. Jan. 9-röl. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 335. Nr. 1648.) A m. kir. helytartótanács ellenben 1808. Aug. 12-iki határozatában oda törekedett: hogy magában az országban történjék az orvosi személyzetnek , sebészeknek, (chirurgi rurales) gyógyszerészeknek és bábáknak kiképeztetése nagyobb számban — és a sebészetet illetőleg — ezen kiképeztetés két évi tanfolyama alatt a lehető 1 egjobb módon történjék. (Codex Tom. III. Sect. II. pag. 259. Nr. 1688.) Ezen intézvény czélja volt: az orvosi személyzetnek mindinkább és inkább érezhetővé vált hiányán segíteni. Amit a k or m á ny így javítani igyekezett vala, azt Oroszország nemzetköz-ellenes működései által, hogy t. i. a monarchia orvosait kivándorlásra bírta és orosz szolgálatba való lépésre édesgette — meghiúsító; — mit — a kormány csak az útlevelek megtagadásával vélt megakadályozhatni. Különben is a kivándorlási engedély Ö Felsége közvetlen helybenhagyásától tétetett függővé. Legfelsőbb határozatok 1810. Mart. 13. és Sept. 21-röl. (Codex Tom. III. Sect. II. pag 293. Nr. 1735.; — pag. 209. Nr. 1752)i
