Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)

II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával

46

Az orvosi gyakorlat történelmi fejlődése.

Magyarhon első orvosai kétség kívül a kolostorok és ispotályok jámbor 1 e 1 k i a t y á i valának.

Csak hamar találkoztak azonban világiak (laikusok) is; legtöbbnyire a sa- lernói orvosi iskola tanítványai — olaszok és zsidók, — kik m i n t o r- v o s o k működtek; mert :

mig egyrészről honi okmányainkban megemlítve találjuk 1330-ból Jakab sancti Laurentii de Hay prépostját, mint Robert Károly király orvosát (physicusát);— 1342-ből hasonlag Jakab pozsonyi prépostot, később Csanádi püspököt, mint ugyazon király főorvosát (archiater); — 1480-ból llkusi Márton orvos és budai plébánost, mint a C o rvin-academia tanárat;

úgy másrészről ugyanazon okmányokban csalhatatlan bizonyítékokat találunk a laikus orvosok létezése felöl is :

mert alig hihető, hogy azon „magicus Minister“ , ki 1099-ben Kálmán király parancsára Almost és ennek fiát, a csecsemő Bélát megvakitá — lelkész lett volna. —Az 1151-iki G r a t i a n féle decretüin 13-ik canon- jában minden egyházi és világinak megtiltatott „ut aliquem Judaeorum ín infirmitatibus suis vocet aut medicinam ab eis accipiat = hogy (valaki) betegségében orvoslás végett magához zsidót hívjon vagy attól gyógyszert elfogadjon“ ; tehát már akkor is voltak zsidó orvosok. — IV. Béla 1242-iki egyik határozatában meghagyja, miszerint az, ki más valakit rósz szándékból megsebesít: „medico laesi salis fiat, = fizesse a megsebesítettnek orvosát“; és tovább igy szól egy 1254-iki hasonló határozat: „reus solvat expensas, quas (vulneratus) pro subnet curatione expenderit medicine = a vétkes tartozik megtéríteni azon költségeket,melyek a sebesült gyógyítására szükségeltetnek“. Abudavárosi jogban 1242—1421 ikböl megemlítve találjuk: a 103. §-ban a „sebészeket“ és a 154. §-ban „Miklós mester, orvosnak házát,“ — 1332- ben Berchtold magister cirolicus — sebész-mester Robert Károly királynak — és Dr. Miiius Gyula Corvin Mátyás főorvosa 1440 — 1490-ikban — hihetőleg — szintén nem voltak lelkészek. — Z a- c h a r i a s zsidóorvosnak, kit 11. Ulászló Pozsonyból hivott Budára , 1511. azon engedély adatott: hogy a II. Endre által 1233-ban megparancsolt ismertető jel „csuklya“ nélkül szabadon jelenhetik meg; —ugyan-e királynak háziorvosa később a nagy füvész, M o n a r d ó János olasz orvostudor vala; — ismeretes továbbá: hogy Zápolya János királyt halálos betegségében „orvos“ gyógykezelte, és hogy 1. Ferdinand császár és ki- rálynak.h áziorvosa 1542-ben Ritius Pál tudor volt.

Ez orvosok mindnyájan világiak (laikusok) voltak.

(Codex Tom. I. pag. 18. Nr. 34.; — pag. 21. Nr. 44.; — pag. 49. Nr. 90.; — pag. 50. Nr. 93.; — pag. 67. Nr. 97.; — pag. 89. Nr. 162.; — pag. 90- Nr. 165.; — pag. 127- Nr. 250.;— pag. 129. Nr. 251.; — pag. 134. Nr. 266.; — pag. 140. Nr. 271.;— pag. 149. Nr. 284.; — pag. 151. Nr. 291.)

Az utóbb említett királynak uralkodása alatt az ország politikai s társadalmi viszonyai is mindinkább fejlődni kezdőnek; mert — mi a császár többi tartományaiban rendeltetett, az — Magyarhonra nézve is érvényei birt.